Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

130 éves a Margit híd - Seefehlner Gyula: A budapesti Margit híd

Seefehlner Gvula: A budapesti Margit híd Az alaptestek teljesen süttői homokkőből készült záró rétege fölött kezdődik egy talpgerenda, melynek teljes külső burkolata neuhausi gránittömbökből áll. A belseje süttői kőtörmelékből készült réteges falazat, melynek legfelső rétege szabályosan faragott kövekből készült kötőréteg. A gránittömbök átlagos mérete 1,100 m x 0,790 m x 0,630 m. A felmenő falaknál csak az előfejek vannak gránittömbökkel burkolva, míg az oldalfelületek mentén sóskúti homokkövet alkalmaztak, azonos rétegvastagsággal. A belső rész ismét a már említett réteges falazat, melynek fele magasságában átkötő réteg készült. A befolyási oldalon az egész előfej belül is süttői kőtömbökkel készült. Az ívvállak gyűrűje és az előfejek lefedése teljesen gránittömbökkel készült és hasonló tömböket alkalmaztak a vasszerkezet teherhordó bordáinál a pillérek teljes szélességében. A pillérek legfelső, négyszögletes részét elölről magasabb vasalt tömbökkel, oldalról fele magasságú sóskúti faragott kövekkel burkolták, míg a belső rész a már többször említett réteges falazatból áll. A szigeti pillér elvben hasonló szerkezetű, belső beosztásában azonban eltér a mederpillérektől. Hasonló eltérések a hídfőknél is szükségesek voltak. A felhasznált építési kövek szilárdsága következő volt (kg/cm

2-ben): Neuhausi gránit (Felső Ausztria) 394-916 Süttői homokkő (Magyarország) 239-248 Sóskúti homokkő (Magyarország) 98-165 Neustifti mészkő 198. A parti áthidalások szerkezeti és megjelenési szempontból hasonlóak a mederhídhoz. A 3. táblázatban látható néhány adat a falazatok méreteiről és költségeiről. 3. táblázat: Falazatok 63