Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

130 éves a Margit híd - Seefehlner Gyula: A budapesti Margit híd

HIDÁSZ ALMANACH 2006 130 éves a Margit híd tással lehetnek a folyamatban levő szabályozásra, továbbá figyelemmel a rövid határidőre és a költségekre, a mederhíd pilléreinél és hídfőinél pneumatikus alapozás mellett döntöttek. Feltételezve, hogy ez az alapozási mód általánosan ismert, itt elegendő az egyes berendezéseket röviden ismertetni, amennyiben azok eltérnek a szokásostól. A keszonok (munkakamrák) méretei és általános elrendezése a 15. ábralap 3., 7. és 8. ábráin látható. A Gouin cég, amely már több nagyobb hídnál készített pneumatikus alapozást, a keszonok tervezésénél nagyon óvatos volt. Talán felróható, hogy túl messze ment a vasfelhasználással, amint ezt később bemutatjuk. A keszonok fölött szükséges köpenylemezeket az építkezés során 1 mrel a várható vízszint fölé vezették és a süllyesztés után a 0vízszintnél levágták. Az egyes keszonok és köpenylemezek tömege a következő volt (kg-ban): Keszon Köpenylemez Összesen Jobbparti hídfő 176 400 I. mederpillér 155 800 II. mederpillér 155 800 Középpillér 226 800 III. mederpillér 155 800 IV. mederpillér 155 800 Balparti hídfő 176 400 Összesen 1 202 800 178 400 1 381 200 Ezekből a tömegekből látható, hogy az alapfelületekre vetítve a keszonok tömege 700 kg/m

2 volt, míg azonos alapozási mélység és hasonló körülmények mellett a budapesti összekötő vasúti hídnál ez az érték 540 volt, tehát itt 25-30 % megtakarítás - a szolid építés veszélyeztetése nélkül - elérhető lett volna. A keszonokat a hozzájuk tartozó köpenylemezekkel a mederbe épített fix állványon szegecselték össze és - amint a 13. ábralap 1. ábráján látható - négy, a beszálló akna mellett a keszonvégek hossztartóihoz erősített főtartóval, melyek mind19 200 195 600 30 100 185 900 29 700 185 500 33 200 260 000 22 700 178 500 24 300 180 100 19 200 193 600 60