Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)
Szomszédságban - Horvátországban - Verancsics Faustus: Machinae Novae
Verancsics Faustus: Machinae novae XXX. Kétgerendás híd Most beszéljünk azokról a hidakról, amelyek anélkül, hogy a folyóban elhelyezett pillérekre támaszkodnának, a partokon lévő pilléreik között széles folyókat ívelnek át. Jóllehet ez az első híd csak két gerenda hosszúságú, de ezt is csak a part felőli oldalon támasztják alá cölöpök, másik végük a levegőben függ a folyó közepe felett; ezek megtartását segíti az a két felső gerenda, amely ferdén megemelve egymásnak támaszkodik, szarvaikkal egymásnak eső kosok összefonódására emlékeztetve. XXXI. Fahíd Ez a híd boltív alakban meghajló, fahevederekkel és vaskapcsokkal megerősített kettős gerendákból áll. A nagyobb szilárdság érdekében az alsó részen két másik gerenda tartja, amelyek vagy egyenesek, vagy ellenkező ívben meghajlítottak, és szintén vaskapcsokkal vannak ellátva. Megtartják a hídfőt, nehogy a saját súlya kimozdítsa a helyéből és lezuhanjon. XXXII. Kőhíd Ez téglából vagy tufából készíthető el igen alkalmatosan, mennél könnyebb ugyanis a szerkezet, annál biztonságosabb. Először elkészül mindkét parton a biztos alapozás, amely a boltív súlyát tartja. Azután az alsó részen hosszú és erős vasrudakat erősítenek mindenhol a hídfőhöz, miként itt a rajzon is látni. XXXIII. Bronzhíd Ez a híd szilárd ércből készül majd, akár valamelyest boltív formájában meghajlítva, akár egyenes vonalban köti is össze a folyó két partját. De ha azt mondod erre rögtön az elején, hogy sok érc kellene ehhez, s ezért tetemes kiadással járna a megvalósítása, akkor azt mondom, még kevesebb is annál, amennyit a kőhidak megemésztenek. És ha arra vársz a továbbiakban választ, hogy miféle módon lehet egy ilyen hatalmas szerkezetet kiönteni, akkor azokhoz fordulj, akik ágyúkat öntenek, ha ck sem tudnának 2?
