Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

Mérnökportrék - Dr. Tóth Ernő

HIDÁSZ ALMANACH 2006 Mérnökportrék tam a solti kis-Duna, Ráckeve és Szeghalom hídjainak erősítését és kb. 30 vasbeton gerendahíd külső kábeles erősítését. A valamikor minisztériumi hídtervtár átvételét a Közlekedési Felügyelettől sikerült megvalósítani (1996), mert a hídvizsgálatoknál, hídtervezéseknél pótolhatatlan információt adnak régi tervek, törzskönyvek. A hídüzemeltetéshez speciális vizsgáló eszközökre is szükség van. A Berger berendezések mellett, ezeknél nagyobb teljesítményű eszköz beszerzését, saját forrásból nem sikerült, volt azonban vállalkozó. Központi program keretében 1996-ban indult be és folyik napjainkban is a tavaszi hídtervezés és hídvizsgálat speciális eszközzel. A hazai hídgazdálkodás áttekintését több alkalommal is elkészítettem annak érdekében, hogy a fiatal hídmérnökök megismerhessék a sikeres és kevéssé sikeres vagy hibás gyakorlatot. A Duna- és Tisza-hídjaink állapotáról és jövőjéről már nyugdíjasként írtam aktuális értékelést. Híd- és úttörténet írás (1988-tól folyamatosan) Elég későn kezdtem el dr. Gáli Imre Régi magyar hidak (1970) című könyve nyomán érdeklődni hídjaink története iránt. Első írásom 1988ban jelent meg a szabadszállási alumínium hídról - az 1950-ben épült híd a világ 5. ilyen anyagú hídja volt - cikkem a híd megmentését szolgálta, végül is sikerült, ma Kiskőrösön a hídskanzen fontos tagja. 1993-ban a Győrben tartott Hídmérnöki Konferenciára javasoltam, hogy írják meg a megye hídtörténetét. Mentes Zoltán ny. főmérnök kiváló kutatónak bizonyult, az első megyei hídkönyv összeállításában meghatározó szerepe volt. A következő konferenciára (Sárospatak) a megyei hídállomány történetének megírását személyesen vettem kézbe, ekkor alakítottam ki a máig keveset változott szerkezetet. 1994 óta évente egy újabb könyv jelent meg. Számomra ez nagy feladat és egyben öröm volt. A Sárbogárdi Nádor-csatorna-híd volt hazánkban a másodikként megépített, méretében a legnagyobb korai vasbeton hidunk, építéséről a szakirodalom szinte semmit nem tudott. Molnár István megyei hídmér nök segítségével sikerült a híd történetét feltárni. 146