Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

Mérnökportrék - Dr. Domanovszky Sándor

HIDÁSZ ALMANACH 2006 Mérnökportrék mondhattam: „köszönöm szépen". A MÁVAG Híd-gyáregységében leendő főnököm kitörő örömmel fogadott: „mi nem betonos mérnököt igényeltünk!" - „ez van", mondta bölcsen az akkori gyáregységvezető elvtárs. Ilyen előzmények után, csupán 48 esztendőt (+ további hármat a cég új tulajdonosainál, tehát gyakorlatilag csaknem ugyanazon a helyen maradva) töltöttem ennél a vállalatnál. Ott, az évek folyamán, vérbeli „vasassá", váltam és hálát adok a Mindenhatónak, hogy ilyen kedvemre való helyre vezényelt. Hát ily módon sikerült a sorsomat magamnak kovácsolnom és (önhibámon kívül) acélszerkezetes (nem pedig betonos) hidásszá válnom! A Szerkesztési osztályon kezdtem. Ott nemcsak tervezési feladatokat kaptam, hanem állandó kapcsolatot tarthattam fent a Hídmühellyel, a gyár három külső üzemével, a szerelési helyekkel, továbbá a tervező és egyéb intézetekkel, hivatalokkal. 1959-ben üzemmérnökként a Boráros téri telepre kerültem. Akkortájt kezdődött a hegesztett szerkezetek korszaka. A zsugorodásokkal, alakváltozásokkal tehetetlenül álltak szemben, egyre gyakoribbá vált a selejt. Hamarosan rájöttem, hogy itt valamit tenni kell. Figyeltem, kísérleteztem, jegyzeteltem és próbáltam irodalmat szerezni (ez utóbbit kevés eredménnyel). Az ott eltöltött háromnegyed év meghatározta egész életpályámat. (Jó időben, jó helyre kerültem.) 1960 tavaszán az 1945. január 18-án felrobbantott Erzsébet lánchíd pesti parton állva maradt pilonjának és szélső nyílásának (3.000 tonna!) bontásához helyeztek, építésvezetőnek. Az ott eltöltött 13 hónap pályafutásom talán legkeményebb, egyben legérdekesebb és igen tanulságos korszaka volt. Közben - mivel a gyárvezetés felfigyelt a Boráros téri telepen a hegesztéssel kapcsolatosan kifejtett tevékenységemre - megbíztak a KPM Hídosztálya (Ullrich Zoltán, Körmendy Lajos, Gállik István) által - indokoltan - leselejtezendőnek ítélt, Füzesabony környékén összeállított Laskó patak-híd megmentésével. Magyarországon ez volt az első teljesen hegesztett, korszerű, ortotróp pályaszerkezetű, 20 m hosszú, 7 m széles hidacska. A még szögecselt szerkezetek világában élő - az ilyen típusú konstrukciók gyártásához egyáltalán nem szokott üzem a 10 db szerelési egységet úgy készítette el, hogy a helyszínen egyetlen kapcsolat sem illeszkedett megfelelő módon, azaz a varratokat nem lehetett volna meghegeszteni. Saját kezűleg jelöltem be az összes csatlakozó lemezéi korrigálandó részeit. Ezt követően szétszedtük a hi128