Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

Mérnökportrék - Dr. Szittner Antal

Dr. Szittner Antal Dénes Emillel, Nováki Ernővel, Széchy Károllyal és Haviár Győzővel is. Korányi professzor úr már kezdettől fogva kezdeményezte egy tanszéki laboratórium megszervezését. Én 1957-ben, mint tudományos munka­társ a Magyar Tudományos Akadémia státuszába kerültem, és ekkor kaptam feladatként a tanszéki laboratórium létrehozását. Ezzel egy idő­ben kaptam azt a feladatot is, hogy a szakfolyóiratokban megjelent cik­kek alapján állítsak össze egy tanulmányt „Vas- és fémszerkezetek fejlődésének újabb irányai" címmel. A tanulmánynak az elkészülte után, ennek alapján jelentek meg a Mélyépítéstudományi Szemlében azok a cikkek, amelyek az egyes résztémákat behatóbban tárgyalták. A tanszéki laboratórium szervezése az adott körülmények között eléggé elhúzódott. Mintegy 20 évre volt szükség ahhoz, hogy a kísérleti fe­szültséganalízis minden témakörének megfelelő müszerállománya, gép­parkja, műhelye és kellő tapasztalata legyen. Ekkor állítottam össze, a közben megindult „acélszerkezeti szakmérnökképzés" keretében felvett új tárgy: a „Kísérleti feszültséganalízis I. és II." c. Mérnök Továbbképző Intézeti jegyzetet, mely első kötetében a „Méréstechnika", második kö­tetében pedig a „Modellkísérletek" témakörével foglalkozott. Kik voltak munkássága során fő kollégái, segítői? A tanszéki laboratórium kialakítása, mint arra korábban utaltam Korányi Imre kezdeményezése alapján indult meg. Korányi Imrét az 1956-os for­radalom Egyetemi Forradalmi Tanácsában való részvétele miatt nyugdí­jazták, de a szervezés a későbbi vezetők segítségével tovább folyt és 1975-ben Halász Ottó tanszékvezetése idején az Építőipari Laboratóri­um megvalósulásával teljesedett ki. Az Építőmérnöki Kar részéről én irányítottam az új laboratórium technológiai tervezését. Összekötő vol­tam a tervező KÖZTI és az Egyetem között, és én ellenőriztem az Épí­tőmérnöki Kar részéről a kivitelezést is. Úgy érzem, hogy az elkészült laboratórium igen sikeres szerepet tölt be ma is az oktatás, kutatás és az ipari megbízások során végzett vizsgálatok területein. A belső, indító lökést a „Kísérleti feszültséganalízis" témakörhöz a Vas­úti Hídszabályzat kidolgozásában részt vevő MÁV mérnöktől, Dénes Oszkártól kaptam, aki ideiglenesen a Tanszéken dolgozott, míg külső szakmai vonatkozásban legtöbbet Gállik István segített. A laboratóriumi 121

Next

/
Thumbnails
Contents