Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Közúti Hídszabályzat

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) y az anyag fáradására jellemző szorzó (értéke a vonatkozó részben szabályozva) Az állandó hatások mellé rendelt v szórási tényező értéke 0,9, illetve 1,1. Az 1956. évi Közúti Hídszabályzat már oly sok részletes előírást tartalmaz, amelyek az elméletben, az anyagvizsgálatban és gyártásban, szerkezetgyártásban, a kivitelezésben bekövetkezett fejlődést tükrözik, hogy azok ismertetése e tanulmány szűk kereteiben nem lehetséges. Volt azonban néhány hiányossága ennek a szabályzatnak. Egyik ilyen, hogy noha igen széles közben alkalmazták az együttdolgozó szerkezeteket már korábban is, ezek tervezésére, számítására nem adott semminemű utasítást. Ugyancsak hibaként róható fel, hogy a Szabályzatba kerültek olyan előírások, amelyek már a Szabályzat előkészítő munkák során is elavultak, meghaladottak voltak, mint pl. a hegesztett szerkezetek húzott övlemezeinek 45° alatti toldásai, vagy gerinclemezek merevítését célzó kétoldali lemezek egymáshoz képest való eltolása; nemkülönben a vasbetonszerkezetek 014 mm-nél kisebb betéteinek hevederes hegesztett toldása. De a szabályzat el nem hallgatható érdeme annak a ténynek az előírásaiban kifejezésre juttatása, hogy a közúti híd az esetek jelentős többségében nem önálló és öncélú létesítmény, hanem a forgalmi hálózat szerves része. Hogy a hegesztett szerkezetek tervezésénél, gyártásánál és szerelésénél a legújabb elméleti és technológiai eredmények is felhasználásra kerüljenek, a KPM „Különleges feltételek"-et adott ki a hegesztett szerkezetek gyártási és szerelési; a feszített csavaros kapcsolatok kialakítási és a betonköracél hegesztési munkáival kapcsolatban. Sőt, mivel az úthálózat nagy ütemben megkezdett korszerűsítése és természetesen az ugrásszerűen megnövekedett gépjárműforgalom szükségessé tette az utak műszaki jellemzőinek felülvizsgálatát és módosítását, a közúti hidak általános elrendezése és fő méreteinek meghatározására 1966-ban „Irányelvek"-et kellett kiadni. Mindezek egyértelműen utaltak arra, hogy az 1956. évi Közúti Hídszabályzat számos előírása a kiadás után 10 évvel kifejezetten elavultnak volt tekinthető. Az illetékesek eleinte úgy vélték, hogy elegendő lesz az elavult előírások helyett újakat kiadni, vagyis a Szabályzatot részlegesen módosítani, kiegészíteni. Ilyen szellemben készítette el az Útügyi Kutató Intézet a hegesztett szerkezetek tervezésére, gyártására, szerelésére vo128