Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

Az új szegedi közúti Tisza-híd építése

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) Az új szegedi közúti Tisza-híd építése Nincs helyünk arra, hogy az 1883-85 között épült régi hidat ismertessük, néhány adatot mégis szükségesnek tartunk felemlíteni. A köztudatban az terjedt el, hogy a műtárgyat a párisi Eiffel-cég tervezte. Ez az iroda két tervet is nyújtott be a nemzetközi pályázaton, majd megbízást is kapott a híd megépítésére. Lósy-Schmidt Ede a Magyar Mérnök- és Építész-Egy let Közlönye 1933. évi egyik számában részletes elemzéssel bebizonyítja, hogy az Eiffelek elfogadott tervét tulajdonképpen Feketeházy János MÁV főmérnök készítette, azt több hazai cégnek, s végül a MÁV-nak is felajánlotta, de egyik sem fogadta el. Csak ezután fordult az Eiffel céghez, melynek vezetői, jól ismerve Feketeházy János kiváló képességeit, a tervet sajátjukkal együtt elküldték a pályázatra. A régi híd négy felsőpályás kétcsuklós rácsos ívből állt. A bal parton elterülő hullámtérben három, a meder felé növekvő nagyságú (66,3 + 86,3 + 97,36 m) nyílás volt, a főmedret pedig egy 109,64 m nyílású szerkezet hidalta át. A nyílások ilyetén beosztása a hídnak igen esztétikus megjelenést biztosított, de az állékonyságára nézve kellemetlen hatással járt. Ugyanis a főnyílás és a mellette levő, 12 m-rel kisebb nyílás szerkezeteiből különböző nagyságú kiegyensúlyozatlan oldalerők hatottak a mederpillérre, ahol a számított talaj feszültség 14 kg/cm

2-re adódott, így az, oldalirányban elmozdulván, a mederszerkezet tetőpontjának 50 cm-es süllyedését és a szomszédos nyílás 45 cm-es emelkedését vonta maga után. A torzulás természetesen nem azonnal keletkezett, a közölt értékeket a 30-as évekre érte el. Hogy a pillért az eredeti helyzetébe visszanyomassák, a mederíveket vonórudakkal látták el, amelyeket meghúzva a pillérre adódó oldalerők eredőjének értelmét sikerült megfordítani, így a pillér felső része eredeti helyére tolódott, a szerkezetek pedig a megfelelő szintre kerültek. Mivel a vonórúdrendszer a hajózást akadályozta, a tervbe vették a pillér végleges megtámasztását, aminek kivitelezése azonban a háború, majd a híd felrobbantása következtében elmaradt. A helyreállítás során a kiemelt régi acélszerkezeteket négy helyen vonóvasas, alsópályás ívként beépítették, ezeken a helyeken a szerkezetek mind a mai napig igen jó szolgálatot tesznek. Az új szegedi Tisza-híd támaszköz beosztása eltér a régiétől. A főmedret 147,2 m támaszközű Langer-tartó, a hullámteret 73,05 + 91,15 76