Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A dunaföldvári Duna-híd újjáépítése
Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) keménységméréssel felderített hőzónát hideg eljárással távolították el. A levésett rész átlag 45 mm volt, két csomópontban azonban majdnem 130 mm széles csíkot kellett levágni. A csomólemez visszamaradt élét még mágneses repedésvizsgálóval is ellenőrizték. A csomópontok megerősítésére egyedi terveket kellett kidolgozni. Az erősítés általában a következők szerint ment végbe. A ráhelyezendő lemez helyén a feszültség alatt álló szegecsek fejeit hideg eljárással eltávolították, s az egyenként kiütött szegecsek helyére süllyesztett fejű szegecseket raktak. Ezután az előre leszabott erősítő csomólemezt felillesztve, a régi szegecsek egyenkénti kiváltásával fokozatosan átadták a terhelést az új lemeznek. A próbaterhelésnél az erősített csomópontokat külön figyelemmel kisérték, de rendellenességet nem észleltek, és a szokásos időszakos vizsgálat alkalmával sem mutatkozott hiányosság. Amíg a szerelőállvány bontása és átépítése folyt, az alatt elvégezték a középső nyílásokban a vágánytengely kitűzését és a vasúti pálya építését. A két szélső nyílás folytatólagos szerelésének feltétele az volt, hogy a középső két nyílás pályalemeze elkészüljön. A túlemelések és a szerelési alakváltozások ezzel a feltétellel voltak meghatározva. A kitűzött határidő betartását a hengerlési és gyártási késedelmek kétségessé tették, arra remény már csak az esetben lehetett, ha a helyszíni munkák ütemén tudnak változtatni. Ezért a szélső nyílások szerelésénél is eltértek a tervezett eljárástól. A közbenső nyílások betonozási és a szélső nyílások szerelési munkáit egyidejűleg végezték. Ehhez azonban, a betonozás előrehaladásának függvényében naponta kellett beszabályozni a szerelési túlemelés vonalát a pályavégérintő mindenkori szögelfordulásának megfelelően. A számításokat grafikus módon folyamatosan ellenőrizték, sőt a gyártási és a szerelési pontatlanságok ellensúlyozására is mód nyílott a fölös mérések alapján. Ez az igen sok számítási, mérési és ellenőrzési munkát jelentő, s igen kockázatos szerelési mód végül is, a befejező mérések tanúsága szerint sikerre vezetett, a kész szerkezet a tervező által meghatározott lehajlási értékeket mutatta. Befejező műveletként a végleges megtámasztási helyeken hidraulikus emelőkkel meghatározták az önsúly reakciók tényleges értékeit, s ahol eltérés mutatkozott, ott a saru-ékek szabályozásának segítségével állították be a kívánt értéket. A támaszok feletti kereszttartók kialakítása olyan, hogy a szabályozáshoz elengedhetetlen emelés mindenkor végrehajtható. A szigeten a vasút és a közút különválik, a Holt-Dunán ennek megfelelően külön-külön híd épült. A közúti híd felrobbantott anyagából 70
