Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A Boráros téri Petőfi Duna-híd
A Boráros téri Petőfi Duna-híd hatásból származó többletigénybevételek meghatározására dinamikus próbaterhelést is végeztek. A statikus terhelés eredményei általában megfeleltek az előzetes számításoknak. A dinamikus terhelésből, illetve annak mérési adataiból többek között megállapítható, hogy a dinamikus többlet mért értéke jelentősen alatta marad a KH adta képlettel számolt értékeknek, illetve a visszaszámított dinamikus tényezők jóval kisebbek a képlettel számolt tényező mérőszámánál; továbbá megállapítható, hogy a többlet és a teher közötti összefüggés nem egyenesen arányos, nagyobb terheknél a mérések alapján számított tényező állandóan csökken. A legnagyobb dinamikus hatás a közvetlenül terhelt tartórészeken ébred, melyeknél a jármükerekek és a pálya egyenetlenségei közvetlenül is éreztetik hatásukat és az átviteli elemek csillapító hatása még nem jelentkezik. Az Erzsébet hídhoz mindkét parton a modern forgalom igényeit korszerű módon kielégítő impozáns feljáró-rendszer csatlakozik, ezek ismertetése azonban nem feladata e tanulmánynak. Végül befejezésül hadd idézzem dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszternek a Mélyépítéstudományi Szemle 1965. évi április-májusi ünnepi számában közölt, a híd tervezését és építését ismertető cikksorozat élére írott bevezetőjének néhány gondolatát: 1964. november 21-én Budapest lakosai boldog örömmel vették birtokukba a magyar mérnökök és munkások nagyszerű alkotását, az új Erzsébet hidat." ... „A híd ma éppúgy büszkesége a magyar hídépítésnek, mint elődje, mely építése idején, a századfordulón, Európa legnagyobb függőhídja volt. Igaz, hogy azóta épültek nagyobb hidak is Európában, de korszerű, műszaki megoldás tekintetében az új Erzsébet híd minden tekintetben méltó reprezentánsa a magyar mérnökök és munkások felkészültségének, alkotóerejének." A Boráros téri Petőfi Duna-híd Az első világháború után Buda déli része igen gyors fejlődésnek indult, s mivel a Ferenc József híd már a 20-as években szűknek bizonyult, egyre komolyabb alakot öltött egy új közúti Duna-híd építésének gondolata. Tengelyéül a Nagykörút Dunát elérő szakaszának meghosszabbítása kínálkozott. A törvényhozástól kapott felhatalmazás alapján a miniszter 1930 márciusában tervpályázatot hirdetett, amely igen eredményes volt. Igen 55
