Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Ferenc József híd rövid története

A Ferenc József híd rövid története megtörténte után (3 csomólemezt az övbe hosszan beépítettek) fejezték csak be a szerelést. Az érdekességek közé tartozik a budai pillér déli saru-öntvényének megrepedése is. A hatalmas, közel 15 tonnás acélöntvény nem a veszélyes keresztmetszetben, hanem éppen arra merőleges irányban, már az önsúly hatására, hirtelen megrepedt. A repedés erőtanilag teljesen indokolhatatlan volt, mert még a veszélyes keresztmetszetben sem lépte túl a feszültség az 1050 kg/cm

2-t, - a megengedett 1200-zal szemben. Valószínű, hogy a repedést nem a külső teher, hanem belső egyenetlenség, vagy feszültség okozta, amit az is bizonyít, hogy a repedés a próbaterhelések során nem terjedt tovább. (Az egész hidat felemelni, és új sarut behelyezni már nem lehetett volna, ezért - miután meggyőződtek arról, hogy a repedés nem növekszik - az öntvényt a helyén hagyták.) A vasszerkezet szerelése közben, már 1896. július végén, megkezdték a kocsipálya és gyalogjárók építését. Utóbbiak szerkezete a zórésvasakon felfekvő 4,5 cm-es betonrétegből és 2 cm aszfaltburkolatból állott. A hídfeljárók építése már 1895 novemberében elkezdődött, s 1896 szeptemberében ért véget. Ekkor építették a mai Gellért-tér előtti partfalakat is. A hídépítés befejeztével szeptember 20-26. között tartották meg az új híd próbaterhelését, négyzetméterenként 450 kg-nak megfelelő 1440 t trachit-kockakővel a középső nyílásban és 650 tonnával a szélső nyílások mindegyikében. A teherpróba igen jó eredményt mutatott: az összes mért alakváltozások a megengedettek és számítottak alatt maradtak. A híd építésénél összesen 4620 tonna folytacélt használtak fel; az összes vasanyag (saruk, öntöttvas-ellensúlyok, díszítések, stb.) súlya 6102 tonnát tett ki. A hídépítés teljes költsége feljárókkal együtt 2 517 000 forintot tett ki, a pályafelület minden négyzetméterére 204 dollár jutott - az eddig épültek közül a legolcsóbb hídja volt a fővárosnak. A hidat Ferenc József személyesen adta át 1896. október 4-én a forgalomnak. A megnyitásnál jelen voltak a híd építésének vezetői is. A híd nevét a millenniumi év emlékére az akkori uralkodóról, Ferenc Józsefről kapta. Az első, magyar tervek alapján, magyar anyagból készült budapesti Duna-híd alapokmányát a pesti kapuzat egyik toronygombjába rejtették. 35