Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Kossuth-híd

A Kossuth-híd hegesztett kapcsolatok kialakítása igen sok nehézséggel járt. Természetes, hogy ilyen körülmények között - a sokszor -10°C-os hidegben hegesztett - varratok nem állják ki minden tekintetben a próbát. A teljesítmény azonban - már merészségénél fogva is - a maga nemében mégis egyedülálló volt. A vasszerkezet szerelésénél nagy segítséget jelentett az időközben megépült 100 tonnás úszódaru, amellyel a kis nyílások főtartóit egy darabban lehetett a helyükre emelni. A Kossuth-híd a legnagyobb erőfeszítések után, végül is 1946. január 18-án elkészült, éppen akkor, amikor a megindult jégzajlás először a margitszigeti, majd pedig a Ferenc József híd roncsaira épült hídprovizóriumot is elvitte (január 11.) és a közlekedés az ország két fele között megszakadt. A hídhoz 3000 m

3 faanyagot és 750 tonna vasat használtak fel. Akkori értékben számítva, a költségek mintegy 1,65 millió pengőt tettek ki. Az inflációs helyzet folytán, valamint a rendkívül könnyű szerkezet eredményeképpen a fajlagos költség 75 dollárt tett ki a pályafelület minden négyzetméterére. A híd arról is nevezetes, hogy a rácsos hegesztett főtartók alatt elhelyezett vizsgáló-híd alumíniumból készült. A varratok nemsokára erősítésre szorultak, miután azokon repedések mutatkoztak. Ugyanígy meg kellett erösítetni a kapcsolatok jelentős részét is. Ennek ellenére azonban a híd - közel 10 éven át - minden baj nélkül teljesítette feladatát. A varratok állapotára, valamint az anyag szilárdsági tulajdonságaira vonatkozólag 1955-ben beható vizsgálatokat végeztek. Ezek során nagyfokú elhasználódást állapítottak meg a hegesztett főtartókon. Ezért - bár a szélső fa-főtartókat éppen 1954-ben cserélték ki rácsos acélszerkezetekre, és a kis nyílások teherbírása jóformán változatlan volt, - 1956 tavaszán a járműforgalom elől elzárták, az 1958. évi teljes elbontásáig azon csak gyalogos-közlekedés folyt. A bontásból kikerült szerkezetek és anyagok egy részét még szerkezetként hasznosították. így a fatartók helyére 1953-ban beépített felsőpályás rácsos hidak átalakított szerkezetei a Mosoni-Duna két hídjának főnyüasait képezik. Ma a budai rakpart mellvédfalán elhelyezett emléktábla emlékeztet arra a hősies küzdelemre, amellyel a Kossuth hidat tervezői és építői megvalósították. 17