Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Kossuth-híd

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) A Kossuth-híd Az elszenvedett háborús hídveszteségeket végleges jellegű hidakkal rövid idő alatt sem a költségek, sem a rendkívüli anyag-, szerszám- és munkaerő-szükséglet, de főleg az ország háborútól feldúlt és tönkretett volta miatt nem lehetett volna bepótolni. A főváros - és ezen túlmenően az ország - vérkeringésének biztosítása érdekében viszont az 1945/46-os tél beállta előtt legalább egy, a magas vízállásnak és jégzajlásnak is ellenálló, megfelelő teherbírású dunai hidat kellett építeni. A cél elérésére egy úgynevezett félállandó jellegű szerkezet megépítése volt az egyedüli alkalmas és lehetséges mód. Annál inkább volt ez így, mert maguknál a felrobbantott hidaknál a roncsok, vagy az azokra épített provizóriumok a közvetlen újjáépítés megindítását mindenütt akadályozták és ezért olyan elhatározás született, hogy új helyen kell olyan - lehetőleg könnyű, félállandó jellegű hidat építeni, amelyhez az anyag előteremthető és az építés befejezése előre biztosítható volt. A munka megindítása rendkívüli nehézségekbe ütközött akkor, amikor a szerszámok, felszerelések és építőanyagok legnagyobb része elpusztult, vagy az országon kívül volt, s emellett az előállító gyárak is tönkrementek. Fokozta a nehézségeket a szállítóeszközök pusztulása és hiánya, valamint a munkaképes férfilakosságban előállott nagyarányú veszteség, végül pedig - de nem utolsó sorban - a rendkívüli élelmiszerhiány, ami a dolgozó munkásság megfelelő táplálkozását jóformán teljesen kizárta. Ilyen körülmények között, a közlekedésügyi minisztérium Közúti Hídosztálya - Gerő Ernő minisztersége idején és személyes vezetése mellett - rendkívüli akarattal és szívósággal fogott hozzá 1945-ben a rendkívüli feladatok megoldásához. Az újjáépítés feladatai közül Budapesten az első - mint már rámutattunk - egy új, félállandó híd felépítése volt. Ez az új híd a város közepén elhelyezett Kossuth-híd volt. Az új hidat a Báthory utca - Batthyány utca vonalába tervezték, ahol egyrészt a város forgalmi úthálózatába jól beleilleszkedett, másrészt pedig itt a Duna medre nem túl széles és nem is túl mély, amellett pedig jól beágyazott és viszonylag állandó jellegű. 14