Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A szabadszállási Dunavölgyi-főcsatorna-híd
A szabadszállási Dunavölgyi-föcsatorna-híd 1 2 kihajlásra A, > 70; o^ = — x 2,4 x 10 kp/cm" A X < 70; a K = (1300-11,5 X) kp/cm 2 A szegecsekben pedig: T = 800 kp/cm 2 T P = 1700 kp/cm 2 A tervek elkészülte után 1949 augusztusában megkezdődött a kivitelezés. Az alumíniumszerkezetet a Magyar Vagon és Gépgyár győri hídműhelye gyártotta. A gyári szegecsek feje nem a hagyományos félgömbölyü, hanem kúpos pogácsa alakú. Ennek oka az, hogy a félgömbölyü fej hideg saj tolásához szükséges erő olyan nagy lett volna (80-90 Mp), amely már az alapanyagot is deformálta volna, míg a kúpos fej félekkora erővel sajtolható. A szerelést ugyanaz a gyár végezte. A helyszíni illesztések az eredetileg tervezett meleg szögecselés helyett horganyzott vascsavarokkal készültek, mert a meleg szögecseléssel végzett kísérletek a szerelés idejéig nem jártak kielégítő eredménnyel. A szerkezetet a parton, illetve a feljárón teljesen készre szerelték, még a könnyű pályatáblákat is elhelyezték, majd állvány nélkül, bebillentve a helyére húzták, és a sarukra eresztették. A pályaszerkezet a híd egynegyedén merevített alumíniumlemezből készült, a többi részen előregyártott vasbetonlemezeket helyeztek el. Míg ez utóbbi elemek súlya (burkolattal együtt) közel 550 kp/m 2 , addig a könnyű pályaszerkezet az aszfaltburkolattal együtt 160 kp/m 2 . A kész fémszerkezet korrózió elleni védelmének meghatározásakor ugyancsak kísérleti szempontok kerültek előtérbe, vagyis többféle eljárást írtak elő. A szerkezet egy része alapkezelés és festés nélkül maradt. Az alapkezelést a felület egy részén mechanikai, egy részén viszont kémiai (oxidációs) úton végezték. Az oxidált felület egy részét mázolás nélkül hagyták, többi részét és a mechanikailag kezelt felületeket részben cinkkromátos, részben bauxitvörös alapmázzal, majd alumíniumbronz fedőmázzal vonták be. A próbaterhelés közel olyan eredménnyel járt, mint amit egy hasonló kialakítású acélszerkezet terhelése adott volna. A mért behajlási értékek mintegy 21 %-kal kisebbek a számítottnál. A maradó alakváltozás a legnagyobb lehajlás 4 %-át tette ki. A kereszttartók a vártnál léin
