Közúti hidász almanach 2005 (Lánchíd füzetek 2., 2006)

Tanulmányok - Szecsei István: A szolnoki Szent István Tisza-híd

HIDÁSZ ALMANACH 20054 A szolnoki Szent István Tisza-híd öntöttaszfaltot építsen. A megfelelő öntöttaszfalt minőség kifejtésétől talán e szakvélemény keretében eltekinthetünk.) Nyilván ezért próbálkozik nálunk a CONCRETIN cég hazai képviselete a Flüssig-folie szigetelésére olyan külön védő-aszfaltok építésével (finom aszfaltbeton, finomabb szemszerkezetű zúzalék-vázas masztixaszfalt) amelyekkel egyrészt biztosabb az összedolgozódás, összekötődés a szigetelőréteg és az aszfaltburkolat között, mint a szokásos aszfaltbeton-fajták esetében, emellett beépített állapotukban olyan hézagtartalmúak, hogy a gyakorlati vízzáróság kritériumának megfelelnek. • A hídburkolatok esetében nagyon fontos elvként kell kezelni azt, hogy a vízálló szigetelőrétegre épülő első aszfaltréteg gyakorlatilag vízzáró legyen. • Az erre épülő aszfaltréteg (vagy rétegek) már nagyobb szabad hézagtartalmúak lehetnek, illetve helyesen azt kell biztosítani, hogy a hídburkolati rendszer egyes rétegeit tekintve az aszfaltok szabad hézagtartalma a szigetelőréteg irányában haladva csökkenjen. Nem dúsulhat fel ugyanis nagyobb mennyiségű víz valamely zárt helyzetben lévő (közbenső) aszfaltrétegben, mert a rétegben esetleg feldúsuló víz az elhaladó járművek kerekeinek un. „pumping"hatásával károsítja, „lemossa" az aszfalt szemcséit bevonó vékony bitumenfilmet. A bezárt, feldúsult víz télen megfagyva feszítő hatást gyakorol, létrejön a fagypúp-hatás, ami a rétegek összekötöttségét is rongálja. A réteg alsó síkjában a forgalom hatásából az elnedvesedés miatt már egyébként is károsult aszfalt húzószilárdságát meghaladó húzófeszültségek keletkeznek az aszfaltban, így hálós repedések, majd kátyúk alakulnak ki. (Van erre példa az útépítési gyakorlatban is, így például az M3 autópálya egyes szakaszain is, ahol a kis szabad hézagtartalmú aszfalt alaprétegre, nagy szabad hézagtartalmú kötőréteg, majd erre ugyancsak zárt, kis hézagtartalmú kopóréteg épült. Itt a kötőrétegbe oldalirányból, majd később felülről, a repedéseken át bejutó víz nem tudott kivezetődni, a geometriai viszonyoktól függően helyenként feldúsult, és a kötőrétegben telítődött víz miatti kátyúsodás lépett fel.) • A nemzetközi gyakorlat szerint a hídburkolati védőaszfaltok - a korábbi magyar terminológia szerinti védő-kötőrétegek - gyakorlati vízzáróságának kritériumaként a < 3,5 térfogatszázalék szabad hézagtartalmat lehet tekinteni, azt az értéket tehát, amelyet a már idé80