Közúti hidász almanach 2004 (Lánchíd füzetek 1., 2005)

Tanulmányok - Jójárt János - Hajós Bence: Pontonhidak az ezredfordulón

HIDÁSZ ALMANACH 2004 Pontonhidak az ezredfordulón Pontonhíd Csongrád és Csépa között A pontonhíd a 4513 j. csépa - csongrádi összekötő út 12+515 km szelvényében keresztezi a Tiszát (247,2 fkm szelvény). A közút neve alapján illene Csépa-Csongrád elnevezést használni, azonban az átkelő tradicionálisan Csongrádhoz kötődik és közigazgatásilag is az ő területén található. A ma is üzemelő hídszerkezet építési éve 1957, teherbírása 7,5 tonna, szélességi beosztása (0,2)+3,20+(0,2) m, teljes hossza 200 m, legnagyobb szabadnyílása 12,9 m, hasznos hídfelülete 717 m

2

, hídnyílások (mezők) száma 19, domborulata és homorulata a hídmezők mozgatásával változik. Hossz-szelvényileg 15 fokos törésszög előfordulhat, a legnagyobb emelkedő a hídon 5,7 %, míg a hozzávezető úton 6 %. A híd előtt a súlykorlátozást és az 5 km/ó sebességkorlátozást tábla jelzi. A váltakozó irányú forgalmat kézi vezérlésű jelzőlámpával szabályozzák. A híd a Tisza folyót a 242,2 folyamkilométerben keresztezi, ahol az árvédelmi töltések közötti távolság 850 m. Mintegy 100 m sugarú vízszintes ívnek megfelelő töréssel lehet - közvetlen a lakott terület szélén lévő 40 km/ó sebességkorlátozású útszakaszon keresztül - az egyébként egyenes hidat megközelíteni. A pontonhíd tradicionális, régi átkelőhely, a jelenlegi közvetlen elődjének az 1932. után újjáépített fa hajóhidat kell tekinteni, mely ezen a nyomvonalon, egyező támaszkiosztással, 4 tonna teherbírással és már akkor is úgynevezett bakos hajókkal (állítható kocsipályaszinttel) volt kialakítva. 1944-ben háborús cselekmények során jelentős részét megrongálták, megsemmisítették, az idő teltével a maradék állapota is lényegesen romlott. A hidat 1949-ben ideiglenesen újjáépítették, amikor a parti bakokokat már hengerelt acélszelvényekből készítették (tölgyfa hiánya miatt) és 6 db vas félponton került a hajózási kapunyílásba, ráépített pályával, a változtatható pályaszintes megoldáshoz képest viszszalépésként. 1950-ben a városi tulajdonú hajóhíd állami tulajdonba került. A nem kifogástalan állag, sőt ennek romlása és teherbírás elégtelenség miatt a korszerűsítési tervet az Uvaterv készítette (Dóra Tibor, Habinyák Antal) és a KPM IX/2. Hídosztálya (Dr. Haviár Győző, Lébényi László) hagyta jóvá, kivitelezője a Hídépítő-Közgép Vállalat (Kiss István) lett. A korszerűsítés lényege: a szinte mindenütt acél anyagra való áttérés és a háborús hídhelyreállítások utáni hátramaradt, bontott (provizórikus) anyagkészletek (fel)használása. 200