A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1994-1999. (2001)
Öntöttvas hidak
A KISKŐRÖSI KÖZÚTI SZAKGYŰJTEMÉNY ÉVKÖNYVE 1994-1999 Öntöttvas hidak Az első öntöttvas híd Európában Avasnak hídépítés céljára való felhasználását a 30,6 m nyílású angliai Coalbrookdale-i öntöttvas híd megépítésétol szokták számítani (1. kép). Ezt a hidat a vashámor tulajdonosa az 1776-1779 években építette és ezzel kétségtelenül döntó' lépést tett a hídépítés terén. Mintául a boltozott kőhidakat választotta. A döntó' lépés nem szerkezeti újítás, hanem egy új anyag, a vas alkalmazása. Az anyag alkalmassága indította el azután a hídszerkezetek fejlődését is, amely az öntöttvas után a hegesztett (réteges, kavart) vas feltalálásával újabb lendületet kapott és a vasgerenda hidak, rácsos vashidak, lánchidak és kábelhidak kifejló'déséhez vezetett. Öntöttvas hidak Magyarországon Az elsp magyarországi vashidat 1810-ben építették fel Kisgaramon, majd a közelében 1813ban egy másik is elkészült (2. és 3. kép). A hidak öntöttvas anyagú ívhidak voltak és közúti forgalomra vették igénybe. Két évtizeddel később lépett fel teljesen újszerű szerkezetű vashídjával Maderspach Károly 1 , a ruszkabányai vashámor társtulajdonosa. Társai a Hoffmann testvérek voltak. A vashidak építésének még világviszonylatban is legkorábbinak számító időszakában Maderspach szerkezete - a vonóláncos ív - forradalmi újításnak, de a mai viszonyok között is elismerésre méltó, kiváló szerkezetnek tekinthető. A vonórudas ív az erdélyi fahidak építésének is egyik öntudatlanul, de jó érzékkel alkalmazott eszköze volt. Maderspach vonóláncos ívhídjaiban feltétlenül fel kell ismernünk a gondolkodó elmét, a géniuszt, bár kétségtelen, hogy a mai értelemben vett szerkezettani megfontolásokról még nála sem lehetett szó. Nagyon valószínű, hogy Maderspach a vonóláncos ívhíd alapgondolatát Bernhard Antaltól vette át, aki „ordináta-híd" elnevezésű javaslatát előbb 1811-ben, majd 1820-ban újból előterjesztette. Maderspach akár személyes érintkezés, akár leírás útján tudomást szerezhetett Bernhard ödetéről, abban meglátta a megvalósítható gondolatot, s miután mint a vashámor társtulajdonosának megvolt a módja és lehetősége, a gondolatot meg is valósította, sőt tovább is fejlesztette. Maderspach-féle hidak Maderspach három hidat épített: a Csuka-patak hídját Lúgoson, a Cserna-hidat Herkulesfürdőn és a Temes-hidat Karánsebesen. Minthogy hidjai a magyar és külföldi irodalomban megfelelő méltatásban részesülnek, e helyen csak röviden ismertetjük a hidak főbb adatait. A lugosi Csuka-patak híd 1833-ban épült, 18,45 m nyílással, ívének nyílmagassága 2,60 m. Tizenkét évig állt fenn, 1845-ben beszakadt egy bivalycsorda alatt. A herkulesfürdői - mehádiai - Cserna-híd 1837-ben épült 40 m nyílással, ívének nyílmagassága 4,30 m. Hatvan évig állt fenn, 1896-ban cserélték ki korszerűbb szerkezetű híddal. A harmadik Maderspach-féle híd a karánsebesi Temes-híd 1842-ben épült 55 m nyílással, ívének nyílmagassága 6,64 m. Ugyancsak hatvan évig állt fenn, 1902-ben bontották el (4. és 5. kép). 1) Maderspach Károly (1789-1849) A szabadságharc kitörésekor Ruszkahányán hámortulajdonos volt, és nagy szolgálatot tett a honvédségnek. Felesége, Buchwald Franciska szintén támogatója volt minden hazafias mozgalomnak. A szerencsétlen temesvári csata után kis időre menedéket adott Bem és Kmetty honvéd tábornokoknak. Emiatt elfogták, és Gróher császári százados nyilvánosan megvesszőztette. E hír hallatára Maderspach Károly agyonlőtte magát. A mártír no Budapesten halt meg 1880-ban. Megvesszőztetése helyén emlékoszlopot emeltek. 33
