A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1994-1999. (2001)

Az útügy a világrészközi út magyar szakasza kiépítésének tükrében

A KISKŐRÖSI KÖZÚTI SZAKGYŰJTEMÉNY ÉVKÖNYVE 1994-1999 Az egyes terhelési kategóriákban a súlyokat kevesebbre értékelik, mint a németek, a vonóállat súlyát 0.3 tonna, lófogatú kocsi 0.5-1 tonna, illetve 1-2.5 tonnában állapítják meg. Megjegyzem, hogy úgy az osztrák, mint a magyar forgalom számlálásánál ugyanezen adatok vétettek alapul. Ausztriában az első forgalmi észlelést közutakon 1924-ben végezték, melyet 1926-ban követett a második és azóta 4 évenként rendszeresen megismétlik az adatgyűjtést. A megfigyeléseket évi három napra korlátozzák, mégpedig egy tavaszi, egy nyári és egy őszi napra. A 24 órai észlelést négy napra elosztva végzik a következő módon: első nap észlelnek reggel 6-tól déli 12 óráig, rákövetkező napon 12—18-ig, harmadik napon éjjel 0-6-ig és a negyedik napon 18-24 óráig. Az évszaki észlelések eredményeit diagramokban rakják fel minden útvonalra vonatkozólag s ezeknek alapján készítik a forgalmi sűrűségi, illetve terhelési térképeket. A számlálásokat 732 helyen 5.3 km átlagos körzet-hosszal végezték. A magyarországi forgalomszámlálás ismertetésére térve át, - mint az előzőkben már említettem, - az első felvételt nálunk 1895-ben eszközölték. Ez az észlelés kizárólag a forgalmi sűrűség megállapítására szorítkozott, részletesebb feldolgozásban azonban nem részesült. Készült ugyan a gyűjtött adatok alapján a közutak forgalmi sűrűségét feltűntető térkép, melyet a milleneumi kiállításon be is mutattak, ez azonban terhelési adatokat nem tartalmazott. A háború utáni első észlelést 1927 szeptember 20-tól október 17-ig, 28 napon át végezték. Ez az őszi észlelés képezte az alapot, mert országunk mezőgazdasági jellegénél fogva az őszi időszakban várható a legnagyobb forgalom, - a tavaszi és nyári észlelés csak ezen eredeti felvétel ellenőrzését szolgálta. A forgalomszámlálás a budapesti utak kivételével valamennyi állami és törvényhatósági útra kiterjedt. A számláló helyek száma 3283, átlagosan 4.73 km megfigyelési távolság mellett. A tavaszi észlelés 1928 április 12-től 24-ig, a nyári augusztus hó 2-től 14-ig tartatott. Az említett 14 nap alatt minden második napon végeztek számlálást reggel 6 órától este 18-ig. Az éjjeli észlelést két fél éjjelen át végezték. Az adatfelvételt megfelelő utasítás alapján az útkaparó személyzet végezte. A 4. ábra szerinti forgalom számláló-lap 9 kategóriára oszlik, ebből 4 állati erővel vont és 5 mótorosjármű kategória, a jegyzet rovatban feltüntették a tehergépkocsik pótkocsijainak a számát. Az egyes kategóriákba sorozott járművek súlyait, mint már említettem, az osztrák, illetve olasz értékek alapján vették figyelembe. Az észlelés gondosságát és helyességét igazolja, hogy a különböző évszaki észlelések nem mutatnak oly arányú eltéréseket, melyek a természetadta lehetőségeket erősen meghaladják. A forgalomszámláló-lapokat az „A" kimutatásban dolgozták fel (5. ábra), melyeknek egyes adatait a központi számláló közegek számították ki. A számláló helyek adatait vonalankint összevetve táblázatokban dolgozták fel (6. ábra). Ezeknek a tábláknak alapján az egyes vonalak grafikusan feltüntetett terhelési ábrája készült el, melyet a Budapest-bécsi, illetve a Budapest-Kecskemét-szegedi állami közútra vonatkozóan a 7. ábra tüntet fel. Jellegzetesen kitűnik, hogy a forgalom terhelése egyes nagyvárosok, ipartelepek környékén lényegesen nagyobb az átlagosnál. A forgalomszámlálási adatok kiértékelése lényegében a következőkben adható meg. Az úttesten fekvő kőanyag kopása, illetve az úttestről való leszóródása, elveszése az áthaladó tonnaterheléssel lesz valamely arányban. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy napi 400 tonnán alul a régi rendszerű makadámpálya még gazdaságosan fentartható; napi 10 tonna terhelésenként a makadámút évi fenntartására 1 m

:í kőanyag fordítandó, ami annyit jelent, hogy 400 tonna napiterhelésű kőpálya évi 40 m

;í fenntartási anyagot igényel. Vizsgálva a világrészközi út magyar szakaszának terhelését a Bécs-budapesti, illetve a Bécs-szegedi útvonalon, azt látjuk, hogy ez a 400 tonnát majdnem végig meghaladja (6. ábra). 400 tonnától 800 tonnáig terjedő terhelés esetén általában a kőpályának felületi bevonással való védelmét tartják szükségesnek. 800-tól 1200 tonnáig terjedő terhelésnél a középnehézhez, 1200 tonnán felül pedig a nehéz burkolatok alkalmazása van gyakorlatban. • 54