A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1994-1999. (2001)
A közúti igazgatóságok szervezetének változásai napjainkig (Balogh András)
A KISKŐRÖSI KÖZÚTI SZAKGYŰJTEMÉNY EVKÖNYVE 1994-1999 A 60-as évek elején megkezdó'dött az autóutak, autópályák építése, és 1965-ben már átadásra is került az M1-M7 autópálya 9 km-es közös szakasza. Az autópályák építésének lebonyolítását 1970. december 31-jéig az UMECS után megalakult Autópálya Műszaki Ellenőrző Csoport végezte. Az autópálya-építések lebonyolítását 1971. január 1-jétó'l az erre célra alakult Közúti Beruházó Vállalat (UTIBER) végezte, illetve az igazgatóságok megrendelésére a nagyobb volumenű útkorszerűsítési munkák lebonyolítását is ez a szervezet látta el az ország területén. Az autópályák és autóutak előkészítésére, megrendeló'i feladatainak ellátására 1971. október l-jétől a Budapesti Közúti Igazgatóság szervezeti keretei között megalakult az Autópálya Főmérnökség, melynek munkáját az autópálya igazgatóhelyettes fó'mérnök irányította. Valamennyi közúti igazgatóság a robbanásszerűen fejlődő közúti forgalom miatt megnövekedett feladatokhoz alakította át szervezetét. 1972 és 73 között megkezdó'dött az útmesterségek üzemmérnökségi szervezetté való átalakítása, és ezzel a korábbi szakaszmérnöki intézmény teljes egészében felszámolásra került. Az igazgatóságok központi szervezete is teljesen átalakult, melynek folyamatos változását az 1958. évi kezdeti állapotból kiindulva lehet csak pontosan követni. Az ezután létrejött közúti igazgatóságok szervezetei a megalakulásuk időpontjáig kifejlődött központi szervezeteket vették át. A közúti fenntartási osztályok átalakultak területi műszaki osztályokká, kivált az építtetői tevékenység, mint központi műszaki osztály. Megalakultak a gépészeti osztályok vagy csoportok, 1973-tól fokozatosan önálló forgalomtechnikai osztályok vagy csoportok alakultak. A 70-es évek összességében mind az úthálózat állapotában, mint pedig a technológiai folyamatok fejlődésében döntő változásokat hoztak (ún. „szélesítési" és „aszfaltszőnyegezési" programok, modern aszfaltkeverő hálózat telepítése, hígított bitumenes helyett bitumenemulziós technológiák bevezetése stb.) A megnövekedett építési feladatok előtérbe helyezték a minőség ügyét. A 70-es évek elején a központi műszaki osztályok keretében megalakultak a közúti minőségvizsgáló laboratóriumok, és rövidesen felállításra került országosan a közúti minőségfelügyeleti állomások hálózata. 1974-ben a területi műszaki osztályok keretében hatósági csoportok szerveződtek, illetve ezekből alakultak ki a későbbi jogi és igazgatási osztályok ül. önálló csoportok. Az információs rendszer is jelentős fejlődésen ment keresztül. 1968-tól fokozatosan kiépítésre került a közúti URH-rádió kapcsolati rendszer a minisztérium ügyelete, az igazgatósági központok, a megyék és az útmesterségi telepek vonatkozásában. A budapesti igazgatóság szervezeti keretei között 1974. január l-jétől megalakult az Útinform, és ezzel megteremtődött a közúti alágazat információs rendszerének alapvető szervezeti kerete. Az információs rendszer dinamikus fejlődésének meghatározó eleme volt az úthálózat ellenőrzésének fokozatos változása, korszerűsítése a szakaszos űtőri rendszertől, motoros útellenőrökön és a különböző szintű vezetők útbeutazási kötelezettségein keresztül az URH-val, és elkorlátoló, forgalomtechnikai és egyéb elemekkel felszerelt gépkocsis útellenőri szolgálatig. Az útfenntartás gépesítésének és a közúti telepeknek a fejlődése külön fejezetet érdemelne, hiszen a szervezeti és technológiai változások mindenkori természetes velejárói. Az igazgatóságok megalakulásakor csak szerény és kis kapacitású gépállomány és többségében korszerűtlen, lepusztult saját telepek és bérlemények álltak rendelkezésre. Már a 60-as évben megkezdődött az útfenntartó telepek építése, korszerűsítése, mely a 70-es években az üzemmérnökségek megalakulásával felgyorsult, és kiegészült korszerű központi géptelepek és igazgatósági központok építésével. 40