A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1994-1999. (2001)

A „balai" híd története

A KISKŐRÖSI KÖZÚTI SZAKGYŰJTEMÉNY ÉVKÖNYVE 1994-1999 A „balai" híd története (Faludtól a Herbert-hfdig) A túrkevei (balai) Hortobágy-Berettyó-híd múltja érdekes szelete a magyar hídépítés történetének. Az első katonai felmérés térképe szerint már kétszáz évvel ezeló'tt átkelőhely volt a Berettyó eredeti medrén, majdnem pontosan ott, ahol ma is híd áll. Az 1840-es években tíznyílású fahíd épült, amely 1930-ig állt az utazók szolgálatában. A fahíd terve és költségvetése 1840-ben készült. Koós György és László János építőmesterek vázlatos hídterve méret-, mennyiségszámítást és költségtervet tartalmaz. A részlettervet Péter Imre a Nagykun kerület mérnöke készítette. {Szikszai Mihály főlevéltáros közlése.) Az 1929-ben, dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár készítette tervek alapján, Deutsch és Fia miskolci vállalkozó által megépített négyfó'tartós háromnyílású konzolos, 48,1 m hosszú és 4,8 m széles vasbeton felszerkezetű híd forgalomba helyezése 1929. augusztus 30-án történt. A hidat, a híd pilléreit a visszavonuló német csapatok 1944-ben felrobbantották. Provizórikusan a megmaradt pillérekre négyfó'tartós fa felszerkezet készült. Ez a helyreállítás nem felelt meg az igényeknek, ezért a régi hídfők felhasználásával egynyílású Herbert-hidat építettek be, amelynek szélessége 3 m, teherbírása 6 t volt. Az ideiglenesen épített híd közel 50 évig szolgált. A Herbert rendszerű híd három szerkezeti elemét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság térítésmentesen felajánlotta a kiskőrösi Közúti Szakgyűjteményben létesítendő hídskanzen számára. A Mihailich-féle híd és a Herbert rendszerű híd szerkezeti rajzait Hargitai Jenő készítette. Hargitai Jenő (1912-2000) 1937 óta foglalkozott a hidakkal. Szinte minden jelentősebb híd építésének résztvevője volt. Nyugdíjba vonulását követően fáradhatatlan szorgalommal gyűjtött adatokat hazánk hídjairól. Hagyatéka a kiskőrösi Közúti Szakgyűjteményben található. 18