A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

üzemmérnökség alakult, 1983-ra számuk 73-ra nőtt. [1] Az útüzemeltetés folyamatosan újabb feladatokkal bővült, többek között a forgalmi rend meghatározásával és annak kialakításával. Igen nagy feladatot jelentett a burkolatjel-festés és a közúti táblák fényvisszaverő kivitelű elkészítése, amelyet első időszakban az igazgatóságok házilag végeztek, majd később külső vállalkozások gyártottak. Ezekre a feladatokra több igazgatóságnál ú. n. központi üzemmérnökségeket szerveztek. Az üzemmérnökségi létszám a megnövekedett feladatok ellenére csökkent: 4817 főről 4110-re, ezen belül 1983-ban 1813 útüzemeltető és 2297 gépkezelő, gépkocsivezető volt. [10] A gépállomány értéke viszont jelentősen nőtt, 1009 millióról 2809 millió Ft-ra. [10] A telepek felmérése 1978-ban megtörtént és irányelvek készültek a további fejlesztésre. [25, 26] Kevéssé ismert és hangoztatott tény, hogy már az üzemeltetés, fenntartás fénykorában is csökkenő létszám mellett, anyagi okokból, rákényszerültek az üzemmérnökségek, hogy külső megrendelőknek (főleg tanácsok) útfenntartási munkákat végezzenek, s bizony ez akadályozta munkájukat az országos közutakon. Az utak állapota így is, a korábbihoz képest, lényegesen jobb volt. Korszakos előrelépés volt 1979-ben az utak, hidak megfelelőségi értékelésének kidolgozása és az értékelés elvégzése. [27] háza, Pécs, Szeged, Szolnok, Szombathely, Veszprém. A megszüntetett igazgatósági székhelyeken kis létszámú koordinációs/megyei főmérnökségeket hoztak létre és a hatósági jogkör helyett útkezelői hatáskör lett. [28] Az úthálózat továbbra is 30 ezer km körüli volt, lassult az aszfaltbeton burkolatok építése: évi 160 km a korábbi időszak 640 km értékkel szemben. [8] A forgalom továbbra is erőteljesen nőtt: 700 ezerrel több személygépkocsi közlekedett, a nehéz járművek száma pedig közel a duplájára (225 ezerre) nőtt. [8] A pénzügyi feltételek ugyanakkor romlottak. Az átszervezés alatt is önállóan, megfelelően végezték munkájukat az üzemmérnökségek: burkolaterősítéseket és bitumenemulziós bevonatokat készítettek, évente az úthossz mintegy 12%-án. [14] Az önkormányzatok bérmunka-igénye tovább nőtt, egyes igazgatóságoknál ezért gépláncokat, belső építésvezetőségeket szerveztek. [1] Kedvező hatású volt a korábban felállított Körzeti Minőség-felügyeleti Állomás-ok (KMFÁ) munkája. Fejlődött, korszerűsödött a gépállomány és az üzemmérnökségi telepek is. A megyénkénti igazgatóságok összevonása azonban nem járt kedvező eredménnyel, az együttműködésben és a szakmai irányításban sok nehézség, probléma jelentkezett. 2.7 Az összevont igazgatóságok üzemmérnökségei (1983-90) A jól működő igazgatósági szervezetet - érdemi indoklás nélkül - 1983-ban hatóságtalanították, és 9 igazgatósággá vonták öszsze (1/1983. KPM sz.) Az új igazgatósági székhelyek: Budapest, Győr, Miskolc, Nyíregy2.8 Ismét megyénkénti igazgatóságok (1991-96) A rendszerváltozás a korábbi megyénkénti szervezet visszaállítását hozta (2/1990. KHVM sz. rendelet), és egy sor más szervezeti intézkedés is történt, pl. az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (ÜKIG) megalakulása, a hatósági jogkör azonban nem került vissza. 85