A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

V. A gyűjtemény szakmatudományi munkássága

Szászi András A Szakgyűjteményben a kezdetektől fogva fontos szempont volt a gyűjtemény gyarapításán túl az utas szakma történeti múltjának feltárása. Az első években a gyűjteményi anyag és kiállítások rendezéséhez az egyetlen összefoglaló úttörténeti munka Hanzély János „Magyarország közútjainak története" című, UKI-kiadványa állt rendelkezésre, mely jól használható volt, de a továbblépést megnehezítette a kiadvány hiányossága, hogy irodalom jegyzéket és forrásokat egyáltalán nem tartalmazott. A gyűjtemény 1975. év végi közgyűjteménnyé nyilvánításával egy időben az állandó kiállítás is felépült, és a kiállításba nem került anyagok elhelyezése, raktározásának rendszere is kialakult. A látogatók fogaRészlet Tóth László 1978-as cikkebői dásán és a napi adminisztrációs ügyeken túl, ezért előtérbe került a kiállítás-rendezés kapcsán feltárt történeti hiányok, különböző források adatai eltéréseinek kérdése és a valós adatok felkutatásának igénye. Tóth László gyűjteményvezető a kutatások megkezdéséhez intenzív könyvtár-fejlesztési munkába kezdett. Először is rendezte a meglevő és a szakemberektől kapott állományt, de az antikváriumokban is rendszeres látogató lett, ahol elsősorban az általános történeti műveket és a lexikonokat igyekezett begyűjteni. Ennek a munkának volt egyik fontos állomása a Törvények és Rendeletek Tárának megszerzése. A könyvtár rendezése mellett többször ellátogatott az Országos Levéltárba, ahol összeírta, hogy milyen közutas anyagokat őriznek. A levéltári kutatás során az első, részletesen feltárt anyag a Duna-Tisza-Kőrös közi transzverzális kövesút előkészítése és építésének története volt. Az egyik kutatásnál előkerült rész-adatok gerjesztik azok további feltárását. így volt ez Tóth László esetében is, aki az egyik munkát befejezve kezdett a következő fehér folt feltárásába. A kutatómunka első „gyümölcsei" a Mélyépítéstudományi Szemlében - Reformkori törekvések az utak állapotának javítására Pest megyében. Visszapillantás az első útügyi kongresszusokra - megjelenő írások és a Városi Közlekedés folyóiratban a Szakgyűjteményről megjelenő cikkek voltak. A kutatás másik iránya a fenntartó Kecskeméti Közúti Igazgatóság felkérésére végzett Bács-Kiskun megye úttörténetének feltárása volt. Ehhez a Bács-Kiskun megyei levéltár alispáni iratait ők voltak felelősek az útügyekért - és az Államépítészeti Hivatal iratait kellett elsősorban feldolgozni. A többi adat a gyűjtemény saját anyagaiból összeszedhető volt (térkép-tár, minisztériumi iratcsoport, ismertetők, könyvtár, folyóirat-tár). A feldolgozott anyagból 1977-ben megjelent a „Bács-Kiskun megyei utak" című kiadvány. A későbbiekben az elkészülő megyei úttörténeti kiadványokban is közreműködött a Szakgyűjtemény, néha még szerzőként is. A kutatások publikálásában nagy előrelépés volt 1981-ben a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve I. kötetének megjelenése. Az évkönyv első része a gyűjtemény addigi történetével, kiállításaival, gyarapodásával és látogatottságával foglalkozik, a kötet második része úttörténeti tanulmányokat közöl. A gyűjtemény saját kutató munkája mellett közli a Közlekedési Múzeum szakembereinek az írásait, akik részben a szakgyűjtemény munkájának segítése kapcsán kezdtek kutatómunkába. Dr. Jasinszki István: Az úthengerek történetének feldolgozása az első hazai összefoglalás e tárgyban, de jelentős Az útjelzők és mérföldkövek történetének feldolgozása. A gyűjtemény bejáratánál kiállított Posony-Varasd mérföldkő ennek a kutatómunkának kapcsán begyűjtött muzeális érték. Petrik Ottó Baldácsi Antal az alföldi úthálózat kiépítésére tett javaslatát dolgozta 54