A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

Szálkai Gábor 7. Az első közúti forgalomszámlálások Magyarországon Bevezetés Az első magyarországi, közúti forgalomszámlálást, ellentétben számos szakirodalmi hivatkozással és több, hivatalos forgalomszámlálási kötet (1927/28; 1935/36; 1985) közlésével, nem 1894-ben tartották. A félreértések oka, hogy az eredmények összeállítása, térképezése és kiadása a felvételt követően nem történt meg, a fellelhető dokumentumok több, mint 130 éven át ismeretlenül feküdtek a levéltári raktárak mélyén. A számlálással kapcsolatban eddig csak töredékes információk álltak rendelkezésre, maga a számlálás ténye az 1955/56-os és az 1963-as forgalomszámlálási kötetek, míg egyes részletei Tóth László (1987) éppen a gyűjtemény egyik korábbi, 1981-86-os évkönyvében megjelent kutatásai alapján [1], valamint „A hazai közmunka és közlekedési ügyek története és fejlődése" című, 1885-ös minisztériumi kiadvány [2] révén volt ismert. Az említett források elvitathatatlan érdeme, hogy a téves közlésekkel ellentétben helyesen jelölik meg az első számlálás időpontját; körülményeit. Tóth ugyanakkor már csak töredékesen és részben tévesen ismertette, magukat a számlálási eredményeket pedig nem sikerült megtalálnia. Kutatásaim célja ezen elveszettnek hitt eredmények feltárása volt. Az alább közreadott tanulmány annak a több hónapos levéltári kutatásnak az eredményeibe enged bepillantást, amellyel az első, 1869-ben indult - és eddigi ismereteink szerint 1876 után megszakadt [2] - észlelés számos részletét sikerült feltárni. A vizsgálatok során két számlálási periódus (1870/71; 1874) részletes eredményei kerültek napvilágra, e dokumentumokat a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Magyar Országos Levéltárban (MOL) fellelhető K 173 törzsszámú állaga tartalmazza. A levéltári források mellett, a korabeli költségvetések átvizsgálása után az 1869-re és 1872/73-ra vonatkozó, kevésbé részletes, csak az útvonal-átlagokat feltüntető adatok feltárása is sikerült. Az alábbi tanulmányban a számlálások általános vonásai és kortörténeti jellemzői mellett az első, 1869-es, és a legrészletesebben fennmaradt 1874-es eredmények ismertetésére kerül sor. 7.1 A számlálások előzményei A forgalomszámlálások szükségességét Hieronymi Károly (18361911), Máramaros vármegye főmérnöke, későbbi közlekedési (kereskedelemügyi) miniszter vetette fel az 1860-as évek második felében. Hieronymi hivatkozva korábbi, már az 1840-es években elvégzett franciaországi számlálásokra, olyan útépítés-finanszírozási rendszer bevezetését javasolta, ahol a fenntartó az útépítésre szánt összeget a pálya romlásának arányában, vagyis - többek között - a forgalmi terhelés függvényében osztja szét. Ezen kívül számos egyéb, az utak állapotát szintén befolyásoló tényezőt megnevezett, igya fenntartás rendszerét, a fedanyag minőségét és mennyiségét, a terheltség mértékét valamint az éghajlati viszonyokat emelte ki, mint legfontosabb faktorokat. Szükségesnek tartotta, hogy ne pusztán a forgalom nagyságát, hanem évszakonkénti bontásban a szállított személyek számát, az áruk tömegét és összetételét is feljegyezzék. Az ilyen részletességű adatfelvétel azonban nem csak pénzügyi, de technikai és jogi szempontból is kivitelezhetetlen lett volna, így végül egyszerűbb, de az eredmények szempontjából megbízhatóbb észlelés mellett foglalt állást. [3] A felvétel egysége a vonóállatok száma lett, mivel ez a legtöbb esetben arányos volt a szállított teher nagyságával, de rögzítették egyúttal a szekerek számát is. Az országos számlálás előkészítéseként saját illetékességi területén, Técső környékén végeztette el az első forgalomszámlálást 1866-67-ben. A kísérleti számlálás után két évvel, 1869-ben került sor az első, az állami utakra kiterjedő országos forgalomszámlálásra. 7.2 A számlálások lebonyolítása Érdekes módon a kutatásokat segítő egyik fontos mozzanat Erdély és Magyarország uniója volt. Az erdélyi közigazgatás központi szerveit ugyanis 1869. május 1-től váltotta fel a magyarországi közigazgatási rendszer. E dátum jelentősége, hogy a forgalomszámlálást elrendelő, a MOL-ban nem fellelhető 4316os számú minisztériumi rendelet ennél korábbi, azaz az erdélyi hivatalokat a későbbiekben, pótlólag kellett értesíteni a számlálási utasításról, amely irat viszont már megtalálható a MOL-ban. 776