A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

Az állami-magán együttműködés is szerepet kapott a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében. Az M6 autópálya jelentős részét 2006-ban „tervez-épít-finanszíroz-üzemeltet" (design-build-finance-operate, DBFO) módszerrel a Duna Koncessziós Autópálya Zrt. valósította meg. 2004-ben az állam kisebbségi részesedést vásárolt az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.-ben [16], és ezzel gessé teszi a költségtakarékos megoldásokat, ezért a szervezeti változtatás az útügyi szakirányításban is elkerülhetetlenné vált. 2005-ben egy nagy központosított közútkezelő szervezet jött létre a korábban önálló területi szervezetek összevonásával. A 2005. október 1-től működő új Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság bevonta az M5 autópályát a matricás díjszedési rendszerbe, ami a forgalom jelentős növekedését eredményezte. Az országos közúthálózaton (benne a gyorsforgalmi úthálózaton is) az építési és a nagyobb fenntartási munkákra a szerződések kizárólag közbeszerzési eljárások után köthetők meg. Az összköltséget tekintve a legnagyobb közbeszerző Magyarországon 2004-ben és 2005-ben a Nemzeti Autópálya Zrt. volt. A fenntartás és üzemeltetés költségvetési ráfordításait kiegészítik a magyar gyorsforgalmi úthálózaton beszedett útdíjak, melyek jelenleg az Útpénztár bevételét képezik. A 6. ábra áttekintést ad a gyorsforgalmi utak szakirányításának funkcionális változásairól, megkülönböztetve az állami és a magántulajdonú társaságokat. A legutóbbi szervezeti változás A nemzetgazdaság jelenleg folyamatban lévő reformja szüksé(Magyar Közút Kht.) állami tulajdonú non-profit szervezet, amely úgy alakult ki, hogy az ÁKMI Kht.-ba beolvasztották a 1 9 megyei állami közútkezelő közhasznú társaságot. A Magyar Közút Kht. létesítését az 1069/2005. (VII. 8.) Kormányhatározat [17] alapozta meg. A közúti szakirányítás legutóbbi átszervezésének a Kormányhatározatban kifejtett céljai: • az európai unióbeli támogatások és pályázati lehetőségek hatékonyabb elérhetősége, • az országos közúthálózati szemlélet fokozott érvényesítése, • a gazdaságos üzemeltetési és fejlesztési feladatok feltételeinekjavítása, • a területileg megosztott adminisztrációs tevékenység racionalizálása, • a vagyon- és eszközgazdálkodás hatékonyságának növelése, • az átlátható és ellenőrizhető forráselosztás és -felhasználás javítása, • a teljesítményellenőrzés fokozása A Magyar Közút Kht. fő feladata az országos közúthálózat üze103