A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Csicselyne Dr. Tarpay Marianna: A közúti minőségszabályozás tíz éve (1979—89)

deltetésszerü használatra alkalmas, de a hiba miatt már mindenképpen csökkent használati értékű. A hiba szélső értéke az ún. selejt, vagyis a termék egy vagy több jellemző tekintetében alkalmatlan a tervezett funkció betöltésére. Az útépítésben az ilyen természetű hiba mindenképpenjavítást igényel, mégpedig az üzemeltetés megkezdése előtt. Csökkent használati érték és növekvő leromlási ütem tudatosan vállalt megtűrése esetén a tűréstartományok növelhetők, több minőségi osztály képezhető, a selejthatár megváltoztatható. 1.4. A hiba szemlélete a PMS-ben A megrendelő feladata és felelőssége, hogy az útüzem elvárásai minél magasabb szinten teljesüljenek. Ehhez a feladatmegfogalmazáshoz nyújt segítséget a PMS (burkolatgazdálkodási rendszer), amelynek a keretében adatbankba bekerült állapotjellemzők, valamint a létesítményekkel (illetve szerkezetekkel) szemben támasztott követelmények kijelölik az építési illetve fenntartási feladatot, s gazdaságossági vizsgálatok segítségével javaslatot adnak a megoldások szóba jöhető módjaira is. Az építéstechnológia vagy beavatkozási-fenntartási technológia megválasztása visszahat a követelményekre, illetve a követelmények várható teljesítésének mértékére, valamint az elkészült létesítmény (illetve szerkezet) várható viselkedésére, élettartamára. A 3. ábra a burkolat egy műszaki jellemzőjének ún. leromlási folyamatát ábrázolja. Az 1. görbe azt a változást mutatja, amikor a minőség kezdeti, építéskori jellemzője magasabb minőségi színvonalú, mint a 2. görbe esetében. Az ilyen típusú görbék az útburkolatok élettartam alatti tartós megfigyelésének eredményeként felrajzolhatók, többféle minőségi jellemzőre is (40). Itt most az általános alakból indulunk ki. Az 1. görbe magasabb Qi értékről indulva az idő múlásával — az ezzel arányos forgalmi igénybevétellel — előbb kis mértékben csökken csak, majd egy gyorsabb változással éri el a Qb beavatkozási igényt kifejező szintet T\ időpontban. A 2. görbe alacsonyabb szintről indulva egy intenzívebb leromlást mutatva korábban, már T

2 időpontban metszi a Qb egyenest. A görbék tanulmányozása a következő műszaki és gazdasági tapasztalatokra ad magyarázatot: • amennyiben a 2. görbe szerinti minőséget, illetve a kezdőpontot jelentő Q

2 minőségi szintet viszonylag könnyen elérhetjük egy adott műszaki felkészültséggel, akkor a Q) csúcsminőség elérésére teendő befektetés az jelenti, hogy AT idővel elhalasztható a következő beavatkozás időpontja T

2-röl T,-re. Gazdasági mérlegelés kérdése, hogy a (Qi — Q

2

) értéknövekmény megéri-e a AT időnövekmény nyereségét. A T

2 időpontban az 1. minőségnek még a AQ tartaléka van, amely nagyságában lényegesen meghaladhatja a (Qi — Q2) különbséget, mivel az állapotváltozások nem lineárisak. • a viszonylag lassú leromlási folyamat mutatja azt is, hogy a minőségi kérdéseket miért volt nehéz az érdekek homlokterébe helyezni. Az építőnek viszonylag rövid idejű a rálátása a produktumára az építmény teljes élettartamát tekintve, sőt a megrendelőnél az építtetői és üzemeltetési feladatok szétválasztása sem irányítja a figyelmet az építésminőségi kérdésekre. így nehéz beláttatni a viszonylag hosszabb idő múlva bekövetkező változások várható különbségét az induló minőség függvényében. • a tervezettnél (Q

{

) alacsonyabb műszaki jellemzővel (Q

2

) bíró pályaszerkezet élettartama vártnál lényegesen kisebb lesz. A leromlási folyamat jellegéből érzékelhető, hogy ahol Q] = legmagasabb színvonalú kezdeti műszaki jellemző Q

2 = csökkent színvonalú kezdeti műszaki jellemző T, = a tervezett burkolat-élettartam T

2 = a kezdeti csökkent műszaki színvonal miatt csökkent élettartam, azaz a minőségjellemzők egymáshoz való viszonya kezdetben lényegesen kisebb mértékben tér el egymástól, mint a következményképpen mutatkozó élettartam-csökkenés, vagyis a kezdeti minőségjellemzők megvalósítása meg kell hogy térüljön a lényegesen hosszabb élettartamban, a kedvezőbb, gazdaságosabb működőképességben. Ha az út tényleges műszaki jellemzői megfelelnek az 1. görbe szerint tervezettnek, úgy a leromlás a tervezett szerint megy végbe. A szükséges állapotjavító beavatkozások várható időpontja, költsége megbecsülhető. 72