A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)
Dr Jánoshegyi Ferenc: A magyar úttervezés története 1960–1990
épült először a Lupa-szigeti elágazásnál ún. széthúzott szintbeni csomópont, amit Lupa-szigeti típusnak is szoktak nevezni. Ugyancsak itt alkalmaztak először a főutakon festett vezetősávot, újabb nevén vezető vonalat. - A 8-as főút korszerűsítése során a veszprémi átkelési szakasz részbeni új nyomra helyezésével gyalogos városközpont keletkezett, ami a város arculatát újjáalakította. Később ezt az átkelési szakaszt is tehermentesíteni kellett, és erre a célra tervezték új útként a veszprémi külső gyűrűt. Különösen a városi átkelési szakaszok korszerűsítése, amelyekről később lesz szó, adott a tervezőknek olyan jellegű feladatokat, amelyek a régi helyen ugyan, de teljesen új út tervezését jelentették. A tárgyalt időszak első felében meg kellett szüntetni a magyar közúthálózatnak egy speciális hiányát. Az ország legkisebb településeinek jelentős része nem rendelkezett semmiféle kiépített úttal. Ennek megszüntetésére országos bekötőút-építési program készült. Valamennyi olyan községet és összefüggő települést el kellett látni megfelelően kiépített, pormentes burkolatú bekötőúttal, amelynek lakossága meghaladta a 200 főt, lakóházainak száma 500 m-es körzetben a negyvenet és a község, illetve település még egy irányból sem volt bekötve a közúthálózatba. Ezen a programon belül az utak tervezése előzőleg alapos elemzést igényelt. Előfordult néha, hogy a településeket egymás után fel lehetett fűzni és a költségeket csökkenteni. Más esetben viszonylag rövid bekötőúttal egy főútra rá lehetett kötni, de ezzel nagy kerülővel juthattak el arra a településre, amelynek vonzáskörzetében volt a bekötendő település Egy közvetlen, de az előzőnél hosszabb bekötőúttal viszont a kerülőutat lényegesen lerövidíthették, így azonban az építési költség növekedett, de mégis ezt kellett választani. A program területi megoszlása az egyes megyék települési, valamint földrajzi adottságai következtében nem volt egyenletes, közel 75 százaléka négy megye területére esett. (Baranya megyében 59 település, Somogyban 45, Szabolcs-Szatmárban 44, Zalában 32). A bekötőút tervezési program számadatait a következő táblázat foglalja össze: Időszak Bekötött település db Bekötőút össz-hossza km Bekötőút átl. hossza km 1961—65 1966—70 1971—75 34 102 132 139,4 347,4 391,7 4,1 3,4 3,0 Összesen 268 878,5 3,3 ÚTKORSZERŰSÍTÉSEK TERVEZÉSE A II. világháború után a közutak korszerűsítése 1953-ban indult. Kezdetben csak a fontosabb közutak korszerűsítésére készültek tervezővállalat által készített tervek, egyébként az Útfenntartó Vállalatok (később jogutódai) készítettek tervvázlatokat és költségvetést. Az útkorszerűsítés ilyen helyeken makadám hengerlésből és erre egy- vagy kétrétegű felületi kezelésből állt. így kátyú- és pormentes burkolatot alítottak elő. Az 50-es évek végére a minisztérium igényesebb lett az útkorszerűsítések tervezésével kapcsolatban. Már korábban ismertettem, hogy ebben az időben a MNOSZ 15 266-52R számú szabvány tartalmazta a főközlekedési utak (egy, kettő vagy három számjeggyel jelzett utak) tervezési irányelveit. 84
