A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)

Dr Jánoshegyi Ferenc: A magyar úttervezés története 1960–1990

A tervekben nem kellett a részleteket feltüntetni, csak annyi adatot, amelyek segítségével a könyv megfelelő táblázatára hivatkozva a beruházó, vagy a kivitelző ismét elő tudta azokat állítani. A tervezési módszer megmaradt, a kitűzőkönyvet azonban a '70-es évek közepétől kezdte felváltani az elektronikus zsebszámológép. Ebben az időszakban eltűntek a gyakorlatból a logarlécek, a logaritmus- és szögfuggvénytáblázatok is. A figuránsoknak jelt adó zászlót felváltotta a rádió adó vevőkészülék, az acélmérőszalagot a távmérő műszer, a kézi rajzolás egy részét átvette az elektronikus rajzgép. Megemlítem, mert az úttervezésben széleskörű használatot nyert az 1980-ban beszerzett első Wild Tachimat TC-1 típusú elektronikus tahiméter. Ez a műszer - teljesen automatizált elektronikus redukáló tahiméter, a szögeknek, távolságoknak, továbbá a bemért pontok koordinátáinak és abszolút magasságának digitális kijelzésével; - a mérési elemeket képes mágneskazettán regisztrálni, és ezzel biztosítja az adatok hibamentes, számítógépes feldolgozását; - a kazettaolvasó egysége elolvassa és átteszi az adatokat: Teletype-ra, képernyőre, printerre, asztali és nagy számítógépre közvetlenül, vagy közvetve modem-kábel segítségével telefonvonalon keresztül. A kazettaolvasó az adatkazettát üresre is átmásolja. AZ ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÁS BEVEZETÉSE AZ ÚTTERVEZÉSBE A jelen tanulmány szerzője, az UVATERV I. irodájának akkori vezetője, 1964-ben Zürichben, szerencsés véletlen folytán egy magán tervezőirodában néhány órán át tanulmányozhatta az autópálya tervezését elektronikus számítógéppel. Erről a Mélyépítéstudományi Szemle 1964. évi 10. számában cikket írt „Úttervezés elektronikus számítógéppel" címen. A cikk hatására 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia közlekedési albizottsága keretében a BME Útépítési Tanszéke és az UVATERV úttervező irodája szakembereinek részvételével kis kutatócsoport jött lére az úttervezés gépesíthetőségének vizsgálatára. Mintegy egyéves előkészítő munka után 1966-ban megkezdődött az UTESZ rendszer kifejlesztése az akkor rendelkezésre álló GIER számítógépre. (UTESZ = úttervezés elektronikus számítógéppel). Az elkészült rendszer volt az UTESZ 1. kiadása. A GIER gépen bérelték a gépidőt. A programnyelv Algol, az adathordozó nyolccsatornás lyukszalag volt. Minden program egyedileg futott. Lyukszalagról vitték be a programot, a tervező adatlapján megadott inputot és az előző programból a következő programnál használható információt. Minden programból a tervező részére az információt gyorsnyomtatón kapták, a következő progamnál használható információt pedig lyukszalagon. Egy-egy egyedi program futását úgy készítették elő, hogy a program lyukszalagját, a manuális input lyukszalagját és az előző programok output-lyukszalagját egy erre rendszeresített papírtasakba összegyűjtve küldték el a számítóközpontba. 95