A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)

Dr Jánoshegyi Ferenc: A magyar úttervezés története 1960–1990

van, amelyeket nem említettem. Ilyenek például a tervezési sebességgel arányos betűnagyságú táblák tervezése, vagy a burkolati jelek tervezése stb. A TERVEK FAJTÁI, TERVFÁZISOK, MUNKARÉSZEK Kezdetben a műszaki tervek egy fázisban készültek, és a döntéshozók a döntéseiket a „tervezőasztaltól kapott ínformációk" alapján hozták meg. Az elkészült tervek kiviteli (építési) tervek voltak. A műszaki terveket azonban szakaszolták. A szakaszhatárok kijelölését a szakasz vállalatba adási feltételei motiválták. Ezért a szakaszhatárokat a megyék határainál — amelyek egyben az Államépítészeti Hivatalok (később Útfenntartó Nemzeti Vállalatok) illetékességi határai is voltak — a nagyobb hidaknál, az eltérő burkolatú átkelési szakaszok határainál jelölték ki. A külső szakaszok határait pedig — a kő- és egyéb anyagszállítások költségeire figyelemmel — a vasútállomástól számított középtávolságok alapján határozták meg. A szakaszhatár-beosztásról vonalrajz formájában tervmunkarész is készült. A szakaszoknak tehát önálló tervművelete készült, de ezekből összesítő átnézeti térképet, összesítő műszaki leírást és összesített előméret-költségvetést állítottak össze. Minden egyes szakasz tervművelete a következő munkarészeket tartalmazta: a) Műszaki leírás, b) Helyszínrajz 1:2880 — 1:1000, c) Részletes hossz-szelvény 1:2000/1:200 — 1:1000/1:100, d) Teljes keresztszelvény rajzok 1:100, e) Mintaszelvények, a méretarányuk az áttekinthetőség szerint megválasztva, f) Műtárgyak általános és részletes tervei 1:100, g) Részletes tömegszámítás és -elosztás, h) Részletes előméret-költségvetés, i) Gödörrajz és talajhossz-szelvény, k) Talaj vizsgálati szakvélemény. Az 1953. évi Főközlekedési utak tervezési irányelvei bevezette a három fázisú tervezést, az egyes fázisok a készítés sorrendjében a következők voltak: - műszaki tanulmány, - bejárási terv (általános műszaki terv), - építési terv (kiviteli terv). A műszaki tanulány munkarészeit az irányelv felsorolja: - Műszaki leírás, - Átnézeti helyszínrajz 1:25 000, de síkvidéken ennél kisebb, 1:50 000, 1:75 000, esetleg 1:100 000 méretarányú térkép is használható, - Átnézeti hosszszelvény 1:25 000/1:1 000 — 1:10 000/1:1 000, - Mintaszelvények 1:50, - Költségbecslés. Bár az irányelv a műszaki tanulmány célját abban jelölte meg, hogy tartalmazza az építtető által megadott tervezési program, illetve kiindulási adatok birtokában a legmegfelelőbb vonalvezetés megállapítását, szükség szerint vonalváltozatok készítését és összehasonlítását, a tanulmány munkarészeinek igen kis méretaránya miatt a megjelölt formában erre nem volt alkalmas. Ezért a jelentős új útépítési munkáknál a '60-as évek elején a tervezők saját elhatározásukból alaposabb kidolgozással készítették a műszaki tanulmányokat. 01