A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)

Dr. Petőcz Mária: A hazai aszfalttechnológia és aszfaltgyártás 1960–1990

Érdemes külön megfigyelni a gépek számának üzemeltetők szerinti alakulását a 3. táblázatban. 3. táblázat Üzemeltetők Aszfaltkeverőgépek darabszáma 1977 1978 1984 1986 Közúti igazgatóságok Közúti építő vállalatok Nagyvállalatok Egyéb útfenntartó szervezetek 31 41 58 56 40 40 35 35 33 18 14 16 21 16 15 19 Keverőgépek összesen 125 115 122 126 A közúti igazgatóságok aszfaltkeverőgéppel is felszerelt telephelyeinek száma tehát jelentősen nőtt, míg a többi szervezet-típusnál a csökkenés a jellemző tendencia. 6.2 Az aszfaltkeverőgépek becsült kapacitása Tárgyunk szempontjából fontos kérdés az, hogy a rendelkezésre álló géppark milyen teljesítményre volt képes. Mivel kimutatásunk egy éves aszfaltmennyiségre vonatkozik, ebben a feldolgozásban is egy-egy évre vonatkozó mennyiségekkel számolhattunk. Az éves műszakszámot 180-ra, az éves munkaidőt 1800 műszakórára vettük fel, szintén felméréseink adatai alapján. A számítás eredményeit a következő 12. és 13. ábrák foglalják össze. A12. ábra a különféle keverőgép csoportok kapacitását mutatja be. Az ábrán látható, hogy az aszfaltkeverő kapacitás majdnem felét a Teltomat típusú gépek adják. Növekszik a hidegaszfaltkeverő kapacitás. A C25 típus és a nagyteljesítményű gépek kapacitása nem változik lényegesen. A legrégebbi kis melegüzemű gépek kapacitása már jelentéktelen. A szervezetek között komoly arányváltozás figyelhető meg: az elsősorban útfenntartással és üzemeltetéssel foglalkozó szervezetek, a közúti igazgatóságok és az egyéb szervezetek összesített kapacitása a teljes kapacitás 18,3 százalékáról 31,6 százalékára nőtt. A keverőtelepek eltérő teljesítményét a figyelembe vett kör 1 km

2-ére jutó, t/év dimenziójú, az előző pontban kiszámított kapacitásértékkel fejezhetjük ki. 73