A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)

Dr. Petőcz Mária: A hazai aszfalttechnológia és aszfaltgyártás 1960–1990

Az útépítési bitumennel készült aszfaltkeverékek felhasználásának részleteit vizsgálhatjuk a 6. és a 7. ábrán. A 6. és 7. ábrán a melegen hengerelt aszfaltokból az alap-, a kötő- és kopóréteg anyagainak mennyisége és részaránya látható. Ebben az időszakban az összes felhasználás csökkenése mellett a kopórétegek anyagainak aránya 40...50%-ról 50...60%-ra növekedett. Az alaprétegek részaránya a 70-es évek végén 40...50%, később mintegy 30% volt. A kötőrétegek mennyisége és részaránya a legkisebb. Megjegyzendő, hogy az utóbbi évek szigorodó takarékossági intézkedései miatt a burkolatmegerősítések zömét a kiegyenlítőrétegre terített egyre vékonyabb kopóréteg teszi ki. A mennyiségi változások egyértelműen jelzik ezt a közismert tényt. Ez a körülmény két fontos kérdést vet fel. Az egyik: a bemutatott arányeltolódások érzékelhetők-e az úthálózat útjainak teherbírásán és felületének állapotán? A kérdés az 1979. óta végzett műszaki megfelelőségi vizsgálatok eredményei alapján válaszolható meg. A megfelelőségi vizsgálatok adatainak elemzéséből megállapítható, hogy az utak felületi és teherbírási állapotának változásai pontosan megfelelnek annak az iránynak, amelyet az alap-, kötő és kopórétegek beépített mennyiségei is mutatnak, vagyis az utak felülete javuló, míg teherbírásuk romló tendenciát mutat. A másik fontos kérdés a hosszabb távon végzett beavatkozások gazdaságosságára vonatkozik. A kopó- és kötőrétegek beépítésének növekvő részaránya azt jelentette, hogy több fenntartásimegerősítési ciklus után az utak alsóbb teherviselő rétegeiben a zúzott kőanyagokkal készült drágább, értékesebb rétegek nagyobb arányban lesznek jelen. A kérdés megválaszolása az árviszonyok és árarányok, másik oldalról pedig a teherbírási adatok és arányok alapján lehetséges. 4.1.2 Hidegaszfaltok A hidegaszfalt előállított mennyisége nem mutat lényeges változást, az évenként kimutatott mennyiségek ingadoznak ugyan, de semmiféle tartós tendenciát nem követnek. A közel állandó mennyiség miatt ezt az összes aszfaltmennyiség növekedésekor csökkenő, ellenkező esetben növekedő százalékos részesedés jelzi. A hidegaszfalt keverékek kötőanyaga a hígított bitumen és a bitumen emulzió. Míg a hetvenes években a hígított bitumen mint kötőanyag szinte kizárólagos volt, a nyolcvanas években a bitumenemulzióval kevert hidegaszfaltok mennyisége jelentősen nőtt az energiafelhasználás csökkentésének szándékával. A bitumenemulzióval készült hideg aszfaltkeverékek növekedését az 1. táblázat mutatja a legjellemzőbb időszakban: 64