A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)
Tóth László: Az országos úthálózat fejlődése
A mobil gépek fejlődésében a legnagyobb lépést az UNIMOG alapgépek beszerzése jelentette. A Német Szövetségi Köztársaságból származó gépeket sokféle adapterrel lehetett felszerelni, s ezek lettek a főutak üzemeltetési és útesztétikai alapgépei. Az autópálya-mérnökségeket és más üzemmérnökségeket is elláttak ilyen gépekkel. Kár, hogy az 1970-től alkalmazott gépek adaptereit csak évekkel később kapták meg a használók, ezért a gépkihasználás kezdetben nagyon rossz volt. Az 1970-es évek közepétől a dolgozó személyek munkahelyi szállítását Zuk és Nysa, valamint UAZ kisteher-kocsikkal és mikrobuszokkal oldották meg. Ekkor szinte mindenütt megvalósult a háztól-házig való személyszállítás, továbbá a legtöbb helyen a munkahelyi étkeztetés is. Az üzemmérnökségek telephelyeit az 1970-es években építették ki mai formájukban. 1980-tól már csak bővítést, átalakításokat végeztek. Az útfenntartási munkákban a burkolatok szélesítése, a hengerléses hagyományos technológia, az aszfaltszőnyeg-készítés, és a felületi bevonatok általánosan jellemzőek voltak. A korszak végén az energiatakarékosság és a helyi anyagok felhasználása végett a költségcsökkentő kohósalak, erőművi pernye és zagy-anyag felhasználásval számos kísérleti munka készült. (18. ábra) A legnagyobb kísérleti munkák az emulziós technológiák általános elterjesztésében valósultak meg. 1978-tól egyes megyékben különböző intenzitással és hozzáállással folytak a hidegkeverékek beépítési munkái, és a felületi bevonatok készítése. Ennek részletei a „125 éves a magyar aszfaltútépítés II." kötete 98—113. oldalán fellelhetők. Az új eljárások szoros technológiai fegyelmet és minőségjavítást kívántak. Ez idő tájt készült Ideiglenes Műszaki Irányelv (IMI) az alábbi munkákra: - árok- és padkarendezés, - az útburkolatok szélesítési munkái, - aszfaltbetonburkolatok érdesítése bitumenemulziós felületi bevonással, - aszfaltburkolatok javítása, - pernye és mész kötőanyagú soványbeton alapok, - granulált kohósalak és mész kötőanyagú alaprétegek, - útpályák megerősítése, - hőerőművek zagytéri anyagából stabilizált burkolatalapok és teherviselő töltések készítése, - bitumenes alap-, kötő- és kopórétegek, - homok stabilizálása pernyével vagy granulált kohósalakkal és mésszel, - töltésalapozás geotextíliával, - a közutak hófúvások és erózió elleni védelme növénytelepítéssel, - közutak környezetvédelme, - kapaszkodó sávok létesítése vegyesforgalmú utakon stb. Az országos közúthálózat építésénél és fenntartásánál erőteljesen növekedett az elvégzett munkák és a felhasznált anyagok mennyisége, ezzel együtt fokozódott a minőségellenőrzés jelentősége. A minőségszabályozás és ellenőrzés új, átfogó rendszerére miniszteri utasítás készült. Az új minőségellenőrzési rendszer alapelve, hogy már építés közben, a kivitelezés azon fázisában kell a legszélesebb ellenőrzést elvégezni, ahol közvetlen lehetőség nyílik a menetközbeni beavatkozásra a megfelelő minőség biztosítása érdekében. Éppen ezért ebben a rendszerben a minőségellenőrző vizsgálatok túlnyomó része a kivitelező vállalatoknál, illetve az építési munkahelyeken történt. Ezzel egyben fokozott felelősség hárult a kivitelező 27
