A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)

Tóth László: Az országos úthálózat fejlődése

az 1976. évi KRESZ-módosítás tett teljessé (1/1975. II. 2. KPM—BM, ül. 2/1976. II. 29. KPM-rendeletek), amelyek megújították a forgalmi rendet, a jelzőket és jelzéseket. Kezdetben a táblákat az igazgatóságok festőműhelyeiben készítették, s lakkozott felületre szórt üveggyönggyel tették fényvisszaverővé. Később az alumínium táblákat gyárilag felvitt fényvisszaverő fóliával készítették, s a korábbi fa- és vasoszlopok helyett alumínium csőoszlopokra helyezték. A főutak kilométerköveit is táblákra cserélték. A táblákat a KÖZGÉP táblagyárában és a Budapesti Köztisztasági Hivatal gyárában készítették. (13. és 14. ábra) A forgalom növekedésével együtt járt a balesetek növekedése. Különösen így volt ez a vegyesforgalmú főutakon. Ennek mérséklése végett megkezdődött az egyszámjegyű főutakon, a forgalmas városi utakon a lassú jármüvek közlekedésének megtiltása. Számukra kijelölték az alternatív utakat. Az egyik legjelentősebb intézkedés volt a közúti-vasúti szintbeni keresztezések jelzőlámpás és félsorompós megjelölése, ellátása. Számos igen súlyos autóbuszos tragédia is sürgette ezt a műveletet. Korábban csak Budapesten voltak forgalomirányító jelzőlámpák. Az 1960-as évek második felétől, de különösen a '70-es években a vidéki városi csomópontokon is telepítettek ilyen berendezéseket. Kezdetben a BKV, majd a VILATI gyártotta ezeket, s karbantartásukat a Pécsi ill. a Debreceni Közúti Igazgatóság egységei végezték. (15. ábra.) A 60-as évektől gépi festéssel végezték a főutak burkolatjel-festését. Az első automatikával ellátott Mammut típusú gépek Svájcból érkeztek, később Savana néven magyar gyártmányúak is üzembe álltak. A korszerűsítések alkalmával a burkolat két szélét fehér műkősorral építették — optikai vezetősávként. 13. ábra—Új típusú útirányjelző tábla 1969-ben 23