A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)

Tóth László: Az országos úthálózat fejlődése

A fentiek végrehajtásaként folytatódott a korábban végzett munka, ami azt célozta, hogy a városok, járási és megyei központok korszerű, pormentes összeköttetést kapjanak. A főutak megkezdett építése folytatódott, ül. új építések kezdődtek; így az 1., 80., 3, 5, 7. számú utak rekonstrukciója történt. A bekötőutak építése elmaradt a tervezettől, csak 138 km készült el. A nagyobb hidak közül a szolnoki, a záhonyi Tisza-hidak és a dombrádi tiszai pontonhíd készült el. A közepes méretűek közül (20—50 m) a Keleti-főcsatorna földesi vasbeton hídja, a váci felüljáró, a mezőtúri Hortobágy-Berettyó-híd, a mátraverebélyi Zagyvahíd, a komáromi felüljáró épült meg. (2. ábra) Fontos esemény volt, hogy az 1. és 7. sz. utak bevezetéseként 1965-ben átadták a forgalomnak az első magyar autópálya 8 km hosszú szakaszát. Időközben fontos jogszabályok készültek a közlekedésre, az útigazgatásra. A 28/1962. Törvényerejű rendelet rögzítette Magyarország csatlakozását a genfi nemzetközi közlekedési egyezményhez. Ezzel összehangolva készült el az új KRESZ a 2/1962 BM—KPM sz. miniszteri rendelettel. Az utak igazgatásáról, építéséről és igénybevételéről szóló 3/1962. XI. 16. KPM és a 4/1962. XII. 29. KPM számú rendeletek pedig az 1890. évi I. törvénycikkbe foglalt úttörvényt kívánták helyettesíteni, vagy újra szabályozni. 1965 óta a főközlekedési utak helyett a főutak megnevezést használták, s egyben újraszámozták azokat. 2. ábra—A tokaji Tisza-híd átadása 13