A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Tóth Ernő: A magyar betonútépités története

A betonútépités második hőskora /1947-1955/ A II. világháborút elég jól vészelték át a betonutak: 1950-ben a makadámalapon fekvők 98 %-a, a talajra helyezetteknek pedig 80 %-a. jó állapotban volt. /1/ A motorizáció növekedése azonban világossá tette, hogy a 3 tonnás kerékterhelésre való méretezés és a pályaszerkezet felépitése nem felel már meg az igényeknek. A betonútépités 1947-ben kezdődött meg az 1. sz. főút MagyaróvárHegyeshalom és a 8. sz. főút Székesfehérvár-Veszprém közötti szakaszának épitésével. /8/ Igen jelentős volt az 1948-as év, amikor elkezdődött a 6. sz. budapest-pécsi főút Eresi-Dunaföldvár közötti 43 km hosszú betonútjának épitése. /1, 8/ Ettől az évtől kezdve már 18 cm vastag betonb

urkolatot és vakhézagként kialakitott hosszhézagot alkalmaztak. /4. ábra/ Előirás volt az is, hogy a betonburkolatot olyan ágyazatra kell helyezni « melynek ágyazási együtthatója legalább 10 kg/cm . lBcm BETON 2 cm HOMOK 15 cm HOMOKOS KAViCS VAGY CEMENT' ZÚZOTTKŐÁGYAZAT STABILIZÁCIÓ 1,50 6.50 1.50 о«* i с у 1 i 1 Си' 950 VÉDŐRÉTEG 4. ábra. Jellemző keresztmetszet a felszabadulást követő években A betonburkolatok kivitelezése abban is változott, hogy a cementadagolást a ténylegesen felhasznált cementtel végzett előkisérlet alapján határozták meg. Az 1953-ban bevezetett 350 kg/m -es 600-as pc adagolást a továbbiakban általánosan alkalmazták. /1/ 95