A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Tóth Ernő: A magyar betonútépités története

13-lScm BETON 15 cm MAKADÁM VAGY ZÚZOTTKŐALAP 2 cm FEDÔHOMOKKAL i- i.stl

,, 5.50 1.50 1 Y//////À

13 cm BETON FÖLDREHELYEZVE ^ •15-25 cm HOMOKOS KAVICS VÉDŐRÉTEG^ 1.50 6.00 1.5

J^L- jQ13< иа^с JA ta

ч >imt\i гйаша t иi,r 1.50 т—

л 9.00 2. ábra. Betonutak jellegzetes keresztmetszetei 1927-1944 között Pontos épitési munka volt a budapest-siófok-keszthelyi közút új nyomvonalon épített szakasza Budapest és Érd között. Érdekes, hogy itt is váltakozva épültek beton és aszfaltburkolatú szakaszok. Emlitést érdemel még a 71. sz. út Balatonkenese-Balatonfüred köztQtti szakasza, a cegléd-kecskeméti közút, a 4. sz. főút 49 km hosszúságú és a 2. sz. budapest-váci út betonburkolatainak épitése. A 3. ábrán 1942-ben az akkori 4. sz. főút burkolati munkáját mutatjuk be Berettyóújfalu határában. Ami a munkák gépesitését illeti: a beton keverését a tükörben mozgó lánctalpas Ransome /1500 1/ és Vogele-Jäger /500, 600 1/ keverők, a bedolgozást pedig a döngölőpallós: Lakewood, Dingler, valamint 1933-tól a hazai gyártású Röckfiniser végezte. /5, 9, 10, 11/ A betontechnológia lényegében változatlan marad ebben az időszakban, az adalék szemeloszlását elsősorban a Fuller-görbe szerint állították Össze. Nagy jelentőségű volt, hogy 1936-ban kiadták a hazai tapasztalatok alapján kidolgozott: "A betonpálya előállításának vállalati feltételeit. 93