A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Gállik István: A szabadszállási aluminiumhid története

Az Aluminium Kutató Intézet ezzel egyidőben befejezte a helyszini meleg szögecseléshez tervezett hydronálium szögecsekkel folytatott kisérleteit. A meleg szögecseléshez az anyagot 515 С hőmérsékletre kellett felhevíteni, de ezen a hőmérsékleten csak a 16 mm-es szögecsek készítése járt sikerrel, a 20 mm-es szögecseken már az anyag elégésének a jelei mutatkoztak. Az előkisérlet negativ eredménye alapján határozat született a hídszerkezetnek horganyzott csavarokkal való helyszíni szerelésére azzal, hogy majd a további kísérletek befejezése után, egy későbbi időpontban ezeket a csavarokat kicserélik megfelelő alumínium szogecsekre. 5*4* Korrózióvédelem A gyártás utolsó mozzanatát képezte a korrózióvédelem, A teljes felületet triklóretilénnel zsírtalanították, majd finomszálú forgó drótkefével kissé feldurvították, illetve kémiai oxidációs alapkezeléssel látták el. Az alapkezelésre részben cinkkromátos, részben bauxitvörös alapmázolást alkalmaztak. Végül az egész hídszerkezet aluminiumbronz fedőmáz bevonatot kapott. Kísérleti célból egyes helyeken még az alapkezelést és a festést is elhagyták, illetve variálták a bevonatokat, igy összesen ötfajta védőbevonat rendszert próbáltak ki. 6. A HÍDSZERKEZET SZERELÉSE A hid alépitmónyét a Hídépítő Vállalat 1949. augusztus végén kezdte építeni, majd az elkészült alépítményre a hídszerkezetet a gyártó Magyar Vagon és Gépgyár szerelte fel 1950. november-december hónapban. Maga a szerelés igen egyszerű volt, mert a parton összecsavarozott nem egészen 9 t súlyú szerkezetet a két parton felállított bikák segítségével minden állványozás nélkül egyszerűen a helyére emelték /5. ábra/.