A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dávid Tivadar: A Bükk hegység főútvonalának kiépitése

15*400-27.400 km szakasz 1929-ben épült lillafüredi porphirit kavicsból vizesmakadám. 27*400-38.000 km szakasz 1930-ban épült az útmenti kifejtett mészkőből vizesmakadám. 2.759-15.682 km szakasz Az előzőekben ismertetett alapra 1930-ban warrenite bitulithic rendszerű aszfaltburkolat épült. A pályaszerkezet ismertetéséből érdeklődésre tarthat számot a cementmakadám rendszerű útalap készitése és technológiája, valamint a warrenite bitulithic rendszerű aszfaltburkolat technológiája és kivitelezése. Ezeket a továbbiakban részletesen ismertetjük. Cementmakadám utak Amerikában a múlt század végén végeztek már kísérleteket az útépítéseknél a cementnek, mint kötőanyagnak a felhasználására. Hazánkban Balogh Kálmán oki. mérnök eljárása szerint Bánhidán és Ta tatóvárosban 1928-30 években épültek cementmakadám utak, amelyek kielégítették az elvárásokat. A cementmakadám utak anyaga: 4-6 cm szemnagyságú éles törésű, elsőrendű megtisztított bazalt zúzottkő. A cementhabarcs készítéséhez durva, tiszta homokot használtak. A homok 1 mm-en aluli szemnagyságú részt legfeljebb csak 30-35 %-ban tartalmazott. A teljes cementszükséglet m2-ként 20 kg. A meglévő vagy kijavitott makadám alap 4-5 cm felső részére 1:6 keverési arányú /250 kg/m / cementhabarcs kiöntést, un. alaplezárást készitettek. Ennek a zárórétegnek a szerepe az volt, hogy megakadályozza a későbbi pályaréteg hengerlésénél a sár, vagy egyéb anyag felnyomulását. Az alaplezárás kellő megszilárdulása után a 4-6 cm bazalt zúzottkövet 12 cm vastag rétegben teritették el. A habarcs 1:3 keverési 3 arányú /500 kg/m /. A habarcsot a hengerlés megkezdése előtt öntötték be a hézagokba, majd megkezdődött a hengerlés és a 170