A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Tóth László: Magyarország úthálózata és útügyi szervezete a kiegyezés utáni években

katona» falusi jegyző, vagy alsóbbrendű gazdatiszt volt, más szakképzettségük nem volt. A havi fizetésük 25-29 Ft volt, amit legalább 33-42 Ft-ra kellett volna emelni. A minisztérium 1875-ben elhatározta, hogy a létszámukat csökkenti, hogy a fizetéseket emelni tudja. Felhívta az államépitészeti hivatalokat, hogy a kerületi felügyelő jelenlétében minden útmestert vizsgáztasson le az alábbi szempontok szerint: 1. Készítsen magyar nyelvű jegyzőkönyvet egy útrendőri kihágásról. 2« Ismerje az elemi számtani és mértani müveleteket. 3. Ismerje az új /méter/ mértékrendszer ós a régi /bécsi/ mértékrendszer arányát. 4. Ismerje a rendszeres útfenntartást, a felhasználható anyagokat, a falrakás főbb szabályait. 5- Rajzoljon le egy>helyszint, ill. kisebb epitmenyt. J A vizsga eredményének függvényében a meg nem felelő személyeket el kell bocsátani, s az útmester! szakaszokat 45 kilométerre kell növelni. A 272 útmester helyett 160-at terveztek meghagyni. A vizsgák zömét három hónap alatt lebonyolították, s az ott készített jegyzőkönyvek megtalálhatók a levéltári iratokban. A vizsgák után - 1875 szeptemberében - 176 útmester maradt az utakon, s ezt a létszámot meg is hagyták. Az I. oszt. útmesterek 500 Ft, a II. oszt. útmesterek pedig 400 Ft évi fizetést kaptak. 2. táblázat Útmesterek 1871-ben' 12 mérnöki hivatal székh. útmester! hivatal székh. az útmester neve Alsőkubin Felsőkubin Alsókubin Alsókubin Dluha Turdossin Jablonka Turdossin Homma József Fekete József Zonbek János Meskó Antal Tauer Péter Kratochvila Ferenc Bácskai Miksa