A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Tóth László: Magyarország úthálózata és útügyi szervezete a kiegyezés utáni években

irásmü nem szólt róluk. M.kir.mérnöki hivatalok 1867-ben: 1. Alsókubin 2. Arad 3. Aranyosmarót 4. Balassagyarmat 5. Besztercebánya 6. Budapest 7. Eger 8. Eperjes 9. Esztergom 10. Győr 11. Gyula 12. Ipolyság 13. Jászberény 14« Kassa 15» Komárom 16. Liptószentmiklós 17. Lócse 18. Lúgos 19. Magyaróvár 20. Máramarossziget 21. Miskolc 22. Munkács 24. Nagykálló 25. Nagyszentmiklós /kirendeltség/ 26. Nagyvárad 27. Nyitra 28. Pécs 29. Pozsony 30. Rimaszombat 31. Sátoraljaújhely 32. Sopron 33« Szatmár 34. Szeged 35. Szekszárd 36. Székesfehérvár 37. Szolnok 38. Szombathely 39« Temesvár 40. Trencsén 41. Újvidék 42. Ungvár 43. Veszprém 44. Zalaegerszeg 45. Zombor 23. Nagybecskerek 1868-ban alakultak meg az erdélyi mérnöki hivatalok az alábbi székhelyeken: 46. Beszterce 50. Kolozsvár 47. Brassó 51. Marosvásárhely 48. Dós 52. Nagyszeben 49. Károlyfehérvár 53. Szászváros A mérnöki hivatalok feladata volt az állampénzen végzett épitési munkák ügyintézése. Ez a feladat magas- és mélyépitésekre terjedt ki - a vizépités kivételével. Gyakorlatilag az állami épületek