A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Tóth Ernő: A magyar betonútépités története

repedt at legsűrűbben a felújitó aszfalt. /26/ A betonburkolatok "eltüntetésének" főbb okai: utazáskényelmi szem­pontból , az egyébként jóminőségü betonburkolatok nem voltak ked­vezőek és fenntartásuk, javításuk szinte megoldhatatlan problémát .jelentett. Az aszfaltburkolattal történő feligitás több úton teherbirási okokból is szükséges volt, mivel - főleg 13 cm vastag betonburko­latok épitésének idején nem volt látható előre, hogy a közúti for­galom mennyisége és minősége milyen dinamikusan fog nőni. Figyelemr emel tónak tartom, hogy Hász Sándor már 1936-ben megjó­solta, hogy a gépjárműforgalomnak inkább az aszfaltburkolat fog megfelelni. /3/ 1976-tól napjainkig Az M7 autópálya 13-30 km szakaszát /bal pálya/ 1976-ban újí­tották fel 14 cm összvastagságú aszfalttal. /A burkolat EHA volt./ 1983-ban újabb, 2,8 km 12 cm vastag aszfaltos "fejelés" történt. A felületi hibákat 1977-től müanyagos technológiával javitották, majd 1985-ben kisérleti modifikált bitumenes vékonyaszfaltok /1,5-4 cm/ készültek Kápolnásnyék térségében. A kedvező tapasztalatok alapján 1986-ban újabb 8,4 km-en épült vdW bitumenes vékonyaszfalt. /27/ A betonútópités eredményeinek áttekintése során feltétlenül szól­ni kell a városi útépítésben betöltött szerepéről, valamint a mezőgazdasági útépitésről « ahol 1980-ban a bekötőutak hosszának 20 %-a betonburkolatú volt. Érdekes, hogy 1967-74 között épült sok betonburkolat, majd 1980-tól újra fellendült e technológia alkal­mazása. A mezőgazdasági utak jelentős része javitott kavicsbeton /kb. egyharmad-egyharmad rész kavics, homok, ill. zúzottkő/, ez gazdaságossági szempontból előnyös. /28, 29» 30/ Világszerte az a gyakorlat alakult ki, hogy csak az igen nagy­, illetve a kisforgalmú utak épülnek betonburkolattal. Hazánkban napjainkban is fontos szerepet tölt be a betontechnoló­gia a repülőterek fel- leszállópályáinak építéséb en és felújitá­sában.

Next

/
Thumbnails
Contents