A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Petrik Ottó: Baldácsy Antal javaslata 1871-ből az alföldi úthálózat kiépítésére

Az abszolutizmus idején Magyarország teljes gyarmati függőségbe jutott Ausztriától, és ez kezdetben erőteljesen gátolta a további fejlődést. Azonban az osztrák burzsoáziának érdeke volt, hogy közvetlenül is részesüljön a magyar munkások kizsákmányolása révén szerzett profitból, tehát az osztrák tőke is fokozatosan kezdett beáramlani az országba. Ezután lassan a magyar arisztokrácia és nagybirtokos nemesség is megkezdi tőkés tevékenységét, és ennek révén válik azután a kapitalizmus kibontakozásának korszakában uralkodó osztályunk vezető rétegévé. Függetlenül attól, hogy az 1867-es "kiegyezésének mi volt a közvetlen oka, világos volt már előbb is, hogy a gazdasági élet fejlődéséhez meg kell változniok a viszonyoknak, A felhalmozott tőkének nagyobb mobilitásra volt szüksége, megindult a hitelélet, s ennek kiteljesedéséhez csak pillanatnyi - talán nem is remélt - lehetőséget nyújtott maga a kiegyezés. Ha nem is volt szó valamilyen mélyebbre ható politikai változásról, az érezhetően szabadabb légkörben szinte hihetetlen lendülettel látott neki mindenki - addig kényszerűen elfojtott - tervei megvalósításához. Itt nem csupán a bankok, takarékpénztárok, különböző ipari és közlekedési vállalatok alapitására gondolunk, hanem inkább a korszakra nagyon is jellemző tervekre, elképzelésekre - melyek egy igen érdekes példáját kivánjuk bemutatni. Az alföldi úthálózat terve Baldácsy Antal báró. Esztergom megyei nagybirtokos 1871-ben egy - saját szavaival - "csekély röpiratot" adott ki, az alföldi úthálózat tárgyában, A 139 nyomtatott oldal terjedelmű röpirat diszes köntösben jelent meg, Szines cimlapján a témához kapcsolódó kis ábrák szemléltetik az elképzelt jövendőt /l, ábra/: felül egy kőbányai jelenetet; jobbról egy alföldi utcarészlet hiddal; alul folyami kikötő; végül balról a Lo Presti-féle vasúti pálya. De nem kevésbé érdekes a boritó hátlapján látható ajánlás sem, igy megérdemli, hogy 165