A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.
Dr. Jasinszky István: Az úthengerek története
JEGYZETEK 1. Egyes lexikonokban: Mac Adam /Technikai Lexikon. Budapest, 1928./. 2. Az első hazai kőtörő gépet 1886-ban állították fel. Lásd: Technikai fejlődésünk története. 357. p. 3. Aveling-Barford News /az Aveling-Barford cég folyóirata/ 1965. évi 1. száma 3. p.• 4. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyik becses kiállítási darabja az 1852-ben Angliából Magyarországra hozott Clayton-Shuttleworth lokomobil /A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Ismertetője - dátum nélkül, 7. p./. 5. A Hundred Years of Road Rollers, Aveling-Barford cég kiadásában, Lingfield és Surrey, 1965. 7. p. 6. Debauve: A közutak 257. p. 7. Hieronymi Károly iv. munkájában "... a hengert Prancziaországban először Schwilgué, mint a Bas-Rhin departement főmérnöke, 1841-ben ezen departement egyik útján vette használatba. Francziaországban ezután Polomceau, Girard de Gaudemberg, de Goulaine, Chamberet, Müntz, Bardonnaut mérnökök, és egy magánember, Schattenman szólalt fel a henger használata mellett, s most ez meglehetősen elterjedt, s különösen Parisnak Mac-Adamirozott utczáin annak használata egészen általános." 8. Lásd: Jahrbuch für das Strassenwesen 1938. évfolyamát, 9. A Compound-gőzgépek kéthengeresek. Az első magasnyomású munkahenger kapja a friss gőzt. Innen a gőz - amint munkáját elvégezte - még nem a szabadba, hanem a magas és alacsonynyomású hengerbe jut, ahol ismét tolóerőt fejt ki. A Közlekedési Múzeumban jelenleg is látható ilyen szerkezetű hajógép és ebben a rendszerben készült gőzmozdony modellje. lO.Szőts János: Úthengerek és útgyaluk. KÖZDOK, Budapest, 1957. 21. p. 11.A Hundred Years of Road Rollers, Aveling-Barford cég kiadásában, Lingfield és Surrey, 1965; 40-41. p. 12.Az E~S jelű motoros tandem úthenger egyik példánya