A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Dr. Jasinszky István: Az úthengerek története

A compound gőzgépes úthenger gyártására azonban feltehetően 1886-ban kerülhetett sor, amelyet viszont a cég megalapítója, Thomas Aveling már nem ért meg. A XIX. század végén a gőzüzemű úthengerek természetesen - a kor technikai ismereteinek fejlődésével - némileg módosultak, de működési elvükben lényegében változatlanok maradtak. A gőzüzemű úthenger három fő részén kivül /kazán, gőzgép és alváz/ Szőts János idevonatkozó munkája alapján 19 pont alatt sorolja fel a gőzüzemű úthengerek jellemzőbb szerkezeteit: 1. Hátsó hengerek 2. mellső hengerek 3. láncvezető iy 4. villa 5. gőzkazán 6. viztartó 7. láncdob 8. kormányláncok 9i ejektor 10. széntartály 11. áttételi tengelyek 12. fogaskerekek 13'. forgattyútengely 14» tető 15. gőzhenger 16; keresztfej és vezeték 17. kürtő 18. lenditőkerék és 19« kapcsoló csapszeg A kazán termeli a gőzt; a gőzgép a kazán által termelt gőz munkaképességét /energiáját/ alakitja át munkává,, Az alvázra épitették fel a kazánt és a gőzgépet, A gőzüzemű úthenger lehet egy vagy két munkahengeres, sőt ismeretes hármas is aszerint, hogy a termelt gőz a munkáját /expanzióját/ egy vagy két - illetve három - hengerrel végzi el.