A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A Duna-Tisza-Kőrös közi alföldi transzverzális út építésének története - 1893-1899

zsidővári kőbányájából. Két hónapig tartott annak eldöntése, hogy legyen emlékmű, vagy ne legyen? Közben a kormány és a miniszter személye is megváltozott. Hegedűs Sándor lett a kereskedelemügyi tárca vezetője. Áprilisban eldöntötték, hogy nem lesz emlékkő, mert az út nem tekinthető késznek /!/, nem épült meg a Tisza-hid Csongrádnál. - Ez volt-e a valódi ok, vagy inkább a politikai szempontok voltak döntőek? - nem lehet tudni. Az emlékkő helyett most itt olvasható mindazok neve, akik ezen út elkészítésével maradandót alkottak: Hartig Sándor műszaki tanácsos - később a minisztérium útosztályának nagy hirü vezetője - nevéhez fűződik a három gépesített kőbánya létesítése. Ő foglalkozott a bányaépités ügyeivel és ő volt az Arad, Békés és Szolnok megyei útszakasz főépitésvezetője. Szakmai hozzáértése, ügybuzgalma és embersége sok nehéz és bonyolult probléma megoldására tette képessé. Szakmai véleménye döntő volt minisztériumi kollégái körében is, de ha szükség volt rá, képes volt eredményesen közvetíteni a jogos sérelmeiket reklamáló kubikosok és munkaadóik között is. Kortársai igen nagy tisztelettel irtak munkásságáról. Kuklay Béla kir. főmérnök a Pest és Csongrád megyei szakasz főépitésvezetője volt. A Pozsonyi Államépitészeti Hivatal főnöki székéből rendelték ki az építkezéshez. Munkáját szorgalommal, hozzáértéssel végezte. Az épités befejezése után műszaki tanácsosi rangot kapott. Landau Gusztáv miniszteri tanácsos, osztályfőnök, a műszaki átvételeket és a forgalombahelyezéseket végezte nagy figyelemmel és kiváló szakmai felkészültséggel, A Pest és Csongrád megyei építési szakaszon építésvezetők: Mallinárich Ádám kir. s. mérnök Hassinger Ferenc kir. mérnök a

^

a Antal Ferenc kir. mérnök Kecel Várady Miklós kir. mérnök Halas Heller Samu kir. mérnök Majsa Regdon Géza kir. mérnök Félegyháza /a Szegedi ÁÉH-tól kirendelve/ 65