A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.
Tóth László: A Duna-Tisza-Kőrös közi alföldi transzverzális út építésének története - 1893-1899
Valamennyi bányában sokat küszködtek a gépekkel. Tarcalon többször is ki kellett cserélni a kőtörőgépek öntöttvas állványzatát, Nem voltak megfelelőek az UNIÓ cég gyártmányai. 1899-ben Tarcalon és Halmágy-Csűcson a Ganz és Társa cég űj gyártmányait építették be. V. KŐANYAGOK SZÁLLÍTÁSA, ÚTBURKOLAT ÉPÍTÉSE A minisztérium részletesen kidolgozta a kőanyagok szállítási ütemtervét, amely összhangban volt a kőbányák termelésé27 vei. A terv szerint 27 kőfogadó hely volt - egy részük nyíltvonali rakodó. A kőszállító vonatok egységesen 30 db 10 tonna raksűlyú vagonokból álltak, s igy egy irányvonattal 300 tonna kő érkezhetett. A kedvezményes szállítási egyezség szerint 1 vonatkilométerre 1 Ft 50 krajcárt és 5 % szállítási adót számítottak fel. Az ütemezés szerint a kőszállitást 1898. augusztusig be kellett fejezni. A gondos előkészítés ellenére többször kellett módosítani az ütemezést a következők miatt: - a kőbányák termelése gátolva volt, - közben felmerült kérések miatt módosították a munkavégzést, - a Békés megyei helyiérdekű vasutak egy része nem volt hajlandó kedvezményes áron szállítani. Mindezek ellenére nagy szerepe volt az előre kidolgozott programnak, A tényleges burkolatépítés úgy történt, hogy az útalap készítését és az összes kőanyag helyszínre szállítását vállalkozó útján biztosították, a hengerlést pedig az államépitészeti hivatalok végezték. A minisztérium pályázatot irt ki az alföldi transzverzális út burkolati munkáira. A kiirás szerint a munka értékét 913 944 Ft-ra kalkulálták. A versenyt a Kissebesi Gránités Kőbányák RT nyerte meg, 779 835 Ft-ért vállalva a munkát, ami 12,5 % árengedményt jelentett. A minisztérium 50 000 Ft értéken felül csak az uralkodó jóváhagyása mellett adhatott állami munkát magánvállalkozásba. 59