A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A Duna-Tisza-Kőrös közi alföldi transzverzális út építésének története - 1893-1899

A csúcsi kőbánya Az Erdélyi Szigethegységben levő Csúcs község mellett nyitott új állami kőbányához az Arad-Csanádi Vasutak vonala esett legközelebb. A Fehér-Körös mentén húzódó vasútvonal csak Gurahonc /Honctő/ állomásig volt kiépitve. Mind az állam, mind az Arad-Csanádi vasutak érdekelt volt a vonal meghosszabbításában Brádig. A hosszabbitás közepén helyezkedett el a csúcsi kőbánya; a további vonalrész pedig Körösbánya és Brád környékét tárta fel. A magyar állam 160 000 Ft-tal járult hozzá a vasútépítéshez és ennek fejében a kőbányából szállítandó útépitési köveket ugyanazon a kedvezményes áron szállitotta az Arad-Csanádi Vasutak, mint a MÁV, A témánkat érdeklő vonalrész Gurahonc-Nagyhalmágy között 22 1895. november 7-én készült el. A csúcsi kőbánya berakóállomása Halmágy-Csúcs kitérő volt, ezért szokás volt a halmágy-csúcsi kőbányáról beszélni. A berakodást 3 vágányon végezték. A vasútállomástól a kőbányáig fél km hosszú út vezetett. A Királyi József Műegyetem laboratóriuma szerint 2000-2600 kg/cm törőszilárdságú piroxén23 * ' andezit kőzetet bányásztak. A kőbánya üzemelési szabályrendelete 1896. január 20-án kelt. A bánya vezetője Austerlitz Leó, majd 1898. decembertől Ottovay József kir. segédmérnök volt. Tarcali kőbánya A MÁV debrecen-szerencsi vonalához iparvágánnyal csatlakozott. A bánya gépi berendezéseit és épitményeit az UNTO Gépgyár és Vasöntöde RT, valamint a Gedeon és Kont Vállalati Cég társvállalkozók készitették. A munkát 1895. május 18. és 1896. április 20-a között végezték. Rendelkezésünkre áll az épitési napló, amely szerint az alábbiakat épitették: - gép- és kazánház - kőtörőgép forgópofával 4 db, - osztályozó rosták, - csúszda a kotorok és rosták között, - gőzgép 8 att. 42 LE, - siklópálya és fékberendezés a fejtőhelytől a kőtörőkhöz 57