A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: Az útügyi szervezet kezdetei Pest megyében

Tóth László AZ ÚTÜGYI SZERVEZET KEZDETEI PEST MEGYÉBEN A reformkor felemelkedési és függetlenségi törekvéseinek lényeges eleme volt a gazdasági, technikai haladás sürgetése. E tekintetben a nemesség haladó képviselői is élen jártak. Felismerve a közlekedés jelentőségét - a lelkesedésen túl - jutott erő a megvalósításra is. Az 1825-27. évi országgyűlés kijelölte az ország főúthálózatát, amelyet az 1836, évi XXV. törvénycikk a vasúti fohálózat kiépítésére jelölt meg. A vármegyék az útépités érdekében "intézeteket" tettek - bár az Alföld még a század végéig nélkülözte a korszerű úthálózatot. Pest megye vagy stilusosan "Tekintetes Nemes Pest Vármegye" az ország központi fekvésű közigazgatási területe. Az országutak és az eszmék itt adnak találkozót egymásnak. A megye örökösen választott főispánja egyben az ország nádora, s még sorolhatnám a megyét kiemelő számtalan körülményt, tényezőt. Kisérjük sorjában: milyen szervezési intézkedéseket tettek a megye útjainak épitése érdekében. 1831. április 13-án Pöldváry szolgabiró /Tass/ így rendelkezik: "Az Utak, ...a töltések azért romlanak el, hogy az esős idők utáni Kátyúk és Kerék vágások bé nem huzatatnak. Melynél fogva meghagyom ezennel, hogy ...nem csak az ország utakon és töltéseken, hanem az egyik faluból a másikba vivő utakon is a Kátyúkat és kerék vágásokat azonnal be húzassák, most további rendelésig egyéb földet reájok hordani nem kellő••" Ez volt a legbővebbre szabott technológia, amit ebből az Időből idézni lehet. A rendelkezés a községeknek szólt, a kiállítandó kézi- és igaerő végett. 101