Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

A középkori és a török hódoltság kori utak története

A terület apró falvai megszűntek, a lakosság, ha nem pusztult el, akkor a városokba húzódott, vagy a hódoltságon kívül talált menedéket. Az ország három részre szakadt: Felső-Magyarországot a Habsburgok irányították, Erdély pedig a török és az osztrák hatalom között próbálta megőrizni önállóságát, mint fejedelemség. A hódoltság a Török Birodalom része lett. A közlekedés annyiban változott, hogy a kereskedők és az utazók egy része elkerülte a törökök által ellenőrzött területet Nagy szerephez jutott Pozsony, Nagyszombat, Lőcse, Bártfa és Kassa az áruforgalomban, mert az osztrák, német, cseh, lengyel és orosz kereskedelem ezeken a városokon át bonyolódott le nyugat és kelet között. Változott az áruszerkezet is, mert Körmöc-, Selmec-, Beszterce-, Béla-, Baka- és Libetbánya, a Garam menti ércbányák, valamint az Erdélyi Érchegység bányái jelentős mennyiségű ércet adtak egész Európának. A 15—16. században arany- és ezüstbányászatunk még meghatározó volt. Csak a csehországi ezüstbányák jelentettek konkurenciát. 19. kép — Erdély külkereskedelme a 17. században 17