Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

A középkori és a török hódoltság kori utak története

Kassáról Lembergbe is vezetett egy kereskedelmi út. Később, Nagy Lajos idején (1342—1382) az erdélyi szász városok — Szeben, Brassó — közvetítésével a Balkán felé is megélénkült az. áruszállítás. Az áttekintően ismertetett kereskedelmi, áruszállítási és egyéb követelményekhez igazodó — a 15. század végére kialakult — magyar úthálózat főbb vonalait a 18. kép érzékelteti. (Ez a térképvázlat a Világtörténelmi Atlasz [Bp. 1991.] alapján készült.) A korábbi 1/80-ad határvám helyett az ún. harmincadvám lépett életbe 1405-től, ami külkereskedelmi vám volt, s az ún. harmincadhelyeken szedték, az ország belsejében. Ezzel elkerülték azt, hogy az árut a határon és az árumegállító helyeken is ki kelljen pakolni. Károly király 1328—-1338 között valutareformot vezetett be, s a magyar nemesfémbányászatot és kivitelt is szabályozta, az államháztartást megreformálta. Ezek az intézkedések megalapozták Magyarországnak azt a jelentős tekintélyét, amely Nagy Lajos hódításai és Zsigmond 50 éves eredményes uralkodása alatt teljesedett ki. 17. kép — Magyar kocsi — 1568 15 15. kép — Szt. Erzsébet úlja Wartburgba — 1340 16. kép — Kalmár taligával — 1575