Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

Útügyeink a két világháború között (1919–1945)

192ÍMÓ1 fokozódó útátépítési tevékenység eredményeként 1936-ban a portalan útpályák hossza már 2974 km volt, vagyis csak 576 km-rel kevesebb, mint az 1935/36. évi forgalomszámlálás szerint az 1000 tonna feletti 3555 kilométert kitevő utak hossza. Ez a fejlődés annál is inkább figyelemre méltó, mert erre az időszakra esik a világgazdasági válság korszaka, amely hazánkban is erősen éreztette hatását. Az ország kiépített úthálózata is számottevően fejlődött. 1919-ben a kiépített úthálózatunk hossza 16 219 km, az 1944. évben az ország mai területén 26 861 km, vagyis 24 év alatt 10 642 km, évenként átlagosan 443 km utat építettünk. Ebben a hosszban nem szerepel a visszacsatolt területeken épített 947 km út. Az első világháború utáni években végzett útépítési munkák nagyon kis mennyisége erősen csökkenti a későbbi időszak jelentékenyen jobb átlagát. így például az 1926. év végén az ország kiépített úthálózatának hossza 16 478 km, az 1936. év végén pedig 23 718 km, vagyis a 10 év évi átlaga 658 km új útépítés volt. A két világháború között számos kiváló szervezője volt a magyar útügynek. Néhány mondatban tisztelgünk a munkájuknak, szemnélyiségüknek. Buday Béla, aki 1926-ban ment nyugdíjba államtitkárként, szinte minden korszerű elképzelést tudatosított a Mérnöki Kamarában, a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. A „Közutak jövője" c. munkájában megfogalmazta az úthálózat fejlesztését, kiépítését és fenntartási szükségleteit — olyan mélységig, hogy pl. ö mondta ki először, hogy az útmesterek nélkülözhetetlen eszköze az utazáshoz szükséges szolgálati gépkocsi. Forster Gyula államtitkár 1939-ig, haláláig a közutak építésének szorgalmazója volt. Rámutatott, liogy a magyar utak egy kilométerére csak 1/3—1/5-e költség jut, mint a fejlett országokban — Amerikában, Nyugat-Európában. Sámy Sándor hozta létre az Állami Útigépjavító Telepet; szorgalmazta a munkák gépesítését, az új technológiákat. A „Balatoni Körút" kiépítésének egyik szakmai vezéralakja. Benke István (123. kép) minisztériumi szakosztályvezető irányítása alatt építették meg az új betonutakat és aszfaltutakat. 123. kép — Benke István 125